Alternativ Energia www.alternativenergia.hu
Évi 0,6-1,1 milliárd fontot (195-358 milliárd forintot) kellene költeni a törékeny angliai élőhelyek védelmére egy kormányzati hátterű kutatás szerint.
A napokban megjelent tanulmány szerint a több ezer értékes növény- és állatfajnak otthont adó angliai élőhelyeket elsősorban a klímaváltozás, az intenzív földművelés és a népességnövekedés veszélyezteti. A kutatók hangsúlyozzák, hogy az utóbbi ötven évben bekövetkező környezeti változások üteme és mértéke aggasztó, és a jövőben – a szélsőséges időjárási események, aszályok gyakoribbá válásával és a tengerszint emelkedésével – várhatóan csak tovább romlik a helyzet. Szintén aggodalomra ad okot a vizenyős, füves területek fokozatos felszámolása a földművelés terjeszkedésével – mutatnak rá.
A szerzők a természetvédelmi politika átalakítását sürgetik a következő negyven év folyamán: huszonnégy javaslatuk között szerepel az élőhelyek jobb kezelése-irányítása, új ökológiai rehabilitációs zónák létrehozása, a vízminőség javítása és az árvízvédelem fejlesztése.
John Lawton brit ökológus, az egyéves kutatás vezetője szerint a védett angliai élőhelyek jelenleg túlságosan kis méretűek és elszigeteltek ahhoz, hogy a következő évtizedekben hathatós védelmet biztosítsanak az ott élő fajoknak a fokozódó nyomással szemben. A szakember úgy véli, hogy ezért egy erősebb, jobban kapcsolódó és jól menedzselt élőhely-hálózat létrehozására van szükség.
Lawton szerint a kormánynak a megszorító intézkedések közepette is ellen kell állnia a kísértésnek, hogy megnyirbálja a természetvédelem támogatását: “Könnyű azt mondani, hogy nem engedhetjük meg magunknak. Alapjaiban elvetjük ezt az érvet … Jelenlegi nehézségeink ellenére gazdag nemzet vagyunk” – húzta alá.
A tanulmány szerint a kormány tétlensége fajokban gazdag területek – rétek, hangafüves puszták, erdők, folyók – pusztulásához vezethet a közeljövőben. Angliában legalább 55 ezer faj él, köztük jelentős számú denevér- és dongóféle, szárnyas vad és tölgyfajta.
A teljes tanulmány elérhető a www.defra.gov.uk internetes címen.
Az ENSZ múlt héten hívta fel a világ kormányainak figyelmét a biológiai sokféleség drasztikus zsugorodására. A világszervezet szerint ilyen kihalási hullám legutoljára a dinoszauruszok kipusztulása idejében, 65 millió évvel ezelőtt rázta meg a Földet. Az októberben Japánban megrendezendő biodiverzitási ENSZ-csúcson a remények szerint a felek elfogadhatnak egy biológiai sokféleség védelméről szóló, jogilag kötelező erejű szerződést.