Exportáljuk a biomasszát

Tíz év alatt megkétszereződött hazánkban a megújuló energia aránya az áramellátásban. A visegrádi négyek közt ezzel ugyan az első helyre került Magyarország, de a Magyar Biogáz Egyesület elnöke szerint mégis keserédes ez a mutató.

A Somogy megyei Várdán tavaly szeptemberben tartották a bokrétaünnepet, de máig nem zajlott le a próbaüzem. Az E.On ugyanis úgy tűnik, nem hajlandó megvásárolni az elektromos energiát a beruházótól. A tesztüzemet a nyár közepére tervezik, de egyelőre úgy tűnik: fűtésre és egy üvegházas kertészet működtetésére lehet elég a várdai biogáz, mely a megyeszékhely szennyvíziszapját is hasznosítaná. A próbaüzemig azonban senki nem nyilatkozik az üzemről. A Magyar Biogáz Egyesület elnöke úgy véli: bár kötelezik az áramszolgáltatókat a zöld áram átvételére, de a ők mondhatják meg, hogy hol táplálhatja be a rendszerbe a zöldenergiát a biogázüzem.

 
Prof.Kovács Kornél, elnök, Magyar Biogáz Egyesület:
“Teszem azt a biogáz-üzemtől 10 kilométerre talál egy olyan pontot, ahol úgy érzi, hogy ott biztonságosan rá lehet táplálni, akkor csaknem annyiba kerül a vezeték kiépítése, mint a biogáz-üzem maga.”
Ráadásul az átvételi ár jóval alacsonyabb, mint más uniós tagállamban, így kevésbé éri meg itthon feldolgozni a biomasszát. Ma 9-9,5 eurocentet lehet kapni egy kilowattóra betáplált zöldáramért, ugyanez az érték az összes környező országban magasabb. Németországban 27-28 eurocent a tarifa, tehát a magyar átvételi ár háromszorosa. De többet adnak már a horvátok is, így megindult a magyar biomassza exportja.

 

 

Prof. Kovács Kornél, elnök, Magyar Biogáz Egyesület:
“Beindult egy olyan tendencia, hogy Magyarországról az alacsony áron eladható biomasszát kiviszik a határ túloldalára, ott átalakítják zöldárammá, és utána ezt drágán eladják nekünk, ami igazából nem jó Magyarországnak.”
A magyar biomasszában rejlő lehetőségek 1%-a hasznosul csak az energiapiacon, pedig a teljes terület energiaigényének egyötödét a hazai biomassza feldolgozásával ki lehetne váltani. Az egyesület elnöke szerint hiába mutatja a statisztika, hogy hazánk csillogóan áll a visegrádi négyek sorában a zöldenergia terén, ha a valós változás nem történt meg.

 

 

Prof. Kovács Kornél, elnök, Magyar Biogáz Egyesület:
“Igazából azon voltam meglepődve, hogy csak mi égetünk ennyi biomasszát. Ugyanis Magyarország 7,3%-os megújuló áramtermelésének a túlnyomó többsége, több mint 85%-a abból származik, hogy tüzifát égetünk el olyan erőművekben, ahol azelőtt leginkább szenet égettünk.”  A várdai üzem beruházója tavaly novemberben ismét tárgyalóasztalhoz ült az energiaszolgáltatóval, de még nincs megállapodás. Az E.On szóvivője elmondta: az üzleti titoknak minősül, hogy kitől vesznek át bioáramot, de annyit elárult: az uniós direktívát minden szolgáltatónak be kell tartania. Igaz, ez országos szinten értendő.

Ajánlott tartalom

Stílus és funkció – Antikolt térkövek a kerttervezésben

A kertek tervezése során a növények telepítésén van a legfőbb hangsúly, de a térkövek jól átgondolt alkalmazása is számtalan lehetőséget nyújthat. Olyan lehetőségeket rejtenek, amelyekkel megújíthatjuk kerti élettereink megjelenését, és egységes stílusban, új funkciókkal bővíthetjük a környezetet.

Nincs hozzászólás

  1. igazán felháborító,hogy sem a kormány sem az energiaszolgáltató nem segíti a biogáz terjedését. Végülis olcsóbb,környezetbarátabb,munkahelyteremtő,hosszútávon nagyon jó befektetés.