Ez a növény forradalmasíthatja a hazai energiatermelést

Eddig idehaza jobbára szélfogónak, élősövénynek használták, ám a csütörtöki kaposfői konferencia után nem lenne meglepő, ha minden falu arundómaggal vetné be az önkormányzati területeit.

A lágyszárú energianövények hasznosításáról, valamint a velük kapcsolatos munkahelyteremtésről szóló rendezvényen ugyanis kiderült, a két-három centi vastag szárú, esetenként akár öt méternél magasabbra is megnövő, olasznádként is emlegetett növény ugyanis forradalmasíthatná a hazai energiagazdálkodást, írja a sonline.hu. – Stratégiai kérdéssé vált napjainkban a megújuló és zöldenergia – magyarázta Márton László, az amerikai University of South Carolina professzora –, hiszen idővel kifogyunk a fosszilis energiahordozókból, mint a szén, az olaj vagy a földgáz, másfelől a túlzott szén-dioxid kibocsátás miatt lassan megfordíthatatlanná válnak a klimatikus változások. A folyamatot azonban lehet lassítani, sőt, talán meg is lehet fordítani, ha áttérünk a bioenergiára. Magyarország a klímaszennyezés szempontjából még sokkal jobban áll persze, mint a fejlett iparú nyugati országok, vagy Kína  – egyelőre nem használja ki a ráeső szén-dioxid kvótát –, s mivel az éghajlat és a vízrajzi adottságok is megfelelőek, a jövőben akár szén-dioxid-elnyelő ország is lehetne Európában.

– Az energianövény-, s ezen belül is az arundótermelés kitörési pontot jelenthet az országnak – folytatta Márton László –, hiszen egyfelől sokkal olcsóbban lehet általa energiát termelni, mint olajjal vagy gázzal, helyi szinten, a településeken is megoldhatja az energiaellátási gondokat, másrészt pedig munkahelyeket is teremt. Az arundó – melynek fűtőértéke megegyezik a fáéval – ugyanis a legrosszabb földeken is jó hozammal terem, így az eddig mezőgazdaságból lényegében kivont területeken is meghonosítható. A kistelepülések számára akár a szennyvíz-kezelésben is segítséget nyújthat – állította a dél-karolinai professzor. – Nálunk az egyetemen a szennyvíz kifolyik egy tisztítóba, ahol felhígítják, majd az arundó öntözésére használják, ugyanis a növény felszívja az összes foszfort. Az arundót ezek után elégetik az egyetem erőművében, s fűtenek vele, illetve áramot termelnek. S ez a folyamat kicsiben is működik, akár egy aprítékos kazánban is használható az olasznád. A professzor szerint egy település számára két év alatt megtérül a beruházás, ha átállnak energianövényes fűtésre, ugyanis kilencven százalékkal csökken a gázfogyasztás. Hazai példaként a jász-nagykun-szolnoki Tiszasast citálta, ahol három éve tértek át az arundó termelésére, s hasznosítására, munkát adva a helybélieknek, s jelentősen csökkentve az önkormányzati intézmények költségeit. Az itteni tapasztalatok alapján zöldenergia program is indult, melyhez Somogyból Kaposfő, Kisasszond és Bárdudvarnok csatlakozott: a három falu területén az idén megkezdték az arundó termesztését és készülnek a biomassza hasznosítására.

– A program központi finanszírozásból felgyorsítható lenne – tette hozzá Márton László, aki elismerte, az energianövények hasznosításának elterjedését Magyarországon is jelentősen nehezíti az olaj- és gázlobbi. Példaként szóba került a várdai biogáz-erőmű holland tulajdonosának kálváriája, vagy a bioetanol üzemanyag jövedéki adójának drasztikus megemelése. – Kidolgoztuk az arundó szaporításának és hasznosításának menetét a magyar gazdaságban, már csak a szándék hiányzik, hogy elterjedhessen. Ipartelepítést, munkát, anyagi előrelépést jelent a vidéknek. Illetve jelenthetne…

Ajánlott tartalom

Módosítottak két energiahatékonysággal kapcsolatos rendeletet

Módosította a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) két energiahatékonysággal kapcsolatos rendeletét, új elemekkel bővül az energiahatékonyság-javító intézkedések elszámolását segítő EKR-katalógus, és egyszerűsödik a nagyfogyasztók által kötelezően telepítendő almérőkkel kapcsolatos szabályozás.

Egy hozzászólás

  1. Bárminek az elégetése csak rossz hatásfokkal történhet (10-30%), legyen az arundó vagy kukoricaszár. Ezzel szemben bármelyik növényi hulladék elerjeszthető gazdaságosan eltüzelhető biogázzá (száraz, félszáraz vagy nedves eljárással), az erjesztésnél az első két eljárásnál a mezőgazdaságban közvetlenül hasznosítható érett szerves trágya keletkezik, a harmadiknál szennyvíz. Ha az állattenyésztésben nem hasznosítható arundó helyett kukoricát termelnének, a takarmányozásra kiválóan alkalmas növényből ugyanannyi tiszta energiát lehetne előállítani, mint a semmi hasznot sem hajtó arundóból, és még fel is lendítené a vidék mezőgazdaságát. Ez nem az első eset, amikor a jó magyar termőföldek potenciálját külföldi cégek hasznára akarják felhasználni energianövény-termelés címen, közben elsorvasztva a hazai mezőgazdaságot.