Ez a városrész megváltoztat mindent

Ha a rendkívüli tervezésű ResilienCity létrejön, 2035-ben az otthont adó Boston lehetne az egyik legérdekesebb és legzöldebb városi élőhely a Földön.

A Living City Design Competition-re benevezett tervezet messze felülmúlná az olyan öko álomvárosokat, mint például Masdar City. A design megtartja Boston gazdasági jelentőségét, ugyanakkor biztosítja az egészséges és biztonságos környezetet jövőbeli lakosai számára. A Boston innovációs kerületében létrehozott ResilienCity 300 ezer embernek biztosítana lakó- és munkahelyet. A számos víztározó és kisebb folyószerű csatorna hűtené a várost, emellett segítene a tetőkertek, és az épületek oldalán élő növények öntözésében. A pontos kidolgozás még nem született meg, de szükség lesz egy 1,5 négyzetkilométernyi fás területre, mely felveszi a szén-dioxidot. A tervek szerint a gránitból készült védőgátakat telepített lápos területtel helyettesítenék, mely engedné a tengervíz átfolyását a városon belüli víztározókba. A város a legkülönlegesebb módokat választotta ki az energiatermeléshez; fotovoltaikus rendszerek, biogázok, és micro-CHP generátor segítségével kívánja fedezni az áramellátást.

resiliencity

A környezet és a lakók egészségének megőrzése érdekében az ipari és szállítási folyamatok egy központon kívül eső területen zajlanak majd. Minden egyes épület szén-dioxid kibocsátását ellenőrzik majd, és az adatokat a lakókhoz is eljuttatják, hogy érezzék, mekkora a felelősségük környezetükkel szemben. Csak szorítani tudunk a projekt megvalósulásához.

Ajánlott tartalom

Megalakult a Magyar Hidrogénszövetség

Megalakult a Magyar Hidrogénszövetség csütörtökön Budapesten.

Nincs hozzászólás

  1. Dezso_Laszlo

    Rendkívül érdekes, … csak a kályha, amitől elindultak, az a Környezetrombolás Amerikai Kályhája.

    1. Hol van az ÉLELMISZER-ÖNELLÁTÁST biztosító terület? Sehol, nyilván jó távolról szállítják majd ide.

    2. Mekkora az 1 lakosra jutó üvegházhatás CO2-emissziós éves értéke? Nyilván jó magas, ha az amortizációk emisszióit is beleszámítjuk.

    3. Hogyan lehet biztosítani, hogy 300 ezer ember ismerje egymást? Nyilván sehogy, a nagyvárosi bűnözés felszámolása épp úgy nem cél, mint mondjuk természetes munkatermelékenységű kkv-kkel a munkanélküliség felszámolása, vagy akár a pénz hiányában is működő gazdaság (amelyben minden szomszéd “belelát a másik tányérjába”).

    4. Egyáltalán, ha már az organikus fejlődés helyett két kézzel szórjuk ki a dollármilliárdokat az ablakon, FELESLEGESEN, akkor már feltehető a kérdés is: milyen katasztrófa-helyzeteket tud kezelni ez a városnegyed? Mert hogy földrengést nem, az egynél több szintes épületeivel, az biztos. De még egy gazdasági visszaesés, recessziós szakasz kezelésére is képtelen (energia-önellátása is távoli iparok termékeire épül, nem helyi biohulladékokra, az élelmiszerválságban pedig – saját mezőgazdasági terület hiányában – éhhalál vagy migráció közt választhat majd a lakosság).

    5. Milyen BIODIVERZITÁST biztosít maga körül a városrész, mekkora lesz a vadonterület/összterület arány? Eléri a 90 százalékot? 🙂

    Szó sincs környezetünk védelméről, csak annak az Amerikai Álomba szőtt illúziójáról.