Ez lesz a jövő közlekedési formája?

A LOW CARB program az Európai Unió által az úgynevezett Interreg Central Europe Programme-ból finanszírozott környezetvédelmi kezdeményezés, mely kiemelten a közlekedés és az ahhoz kapcsolódó infrastruktúrák fenntartható üzemeltetését tűzte ki célul.

A projektben több európai nagyváros vesz részt, akik elhivatottak a fenntartható közlekedés mellett. A programot Lipcse városa vezeti, de kiemelt tagjai még Koprovnica (Horvátország) Brno (Csehország), Parma (Olaszország) Skawina és Krakkó (Lengyelország) önkormányzatai, sőt a Szegedi Közlekedési Kft. is. Emellett több társult nagyváros is részt vesz a program megvalósításában. Mivel a globális klímaváltozás jelentős problémát jelent az Európai Unió lakossága számára is, ezért a szervezet közlekedéspolitikája kiemelt figyelmet fordít a szén-hidrogén alapú meghajtású közlekedési formák kiváltására. A kitűzött cél, hogy a tagállamok együttesen 2050-re 60 %-kal csökkentsék a közlekedésből származó károsanyag-kibocsájtást. Természetesen egyes fejlett városok ezen időtávra már teljes egészében karbonmentesen kívánnak működni, ugyanakkor vannak fejletlenebb tagállamokban található városok, melyek számára sokkal nagyobb erőfeszítést és anyagi ráfordatást jelent a cél megvalósítása. Mindezért a szervezeten belül a szolidaritás a jellemző az Unióhoz később csatlakozó tagállamok településeivel szemben.

A CÉLKITŰZÉS ELÉRÉSÉNEK ESZKÖZEI

Ahhoz, hogy a korábbi fejezetben is megjelölt célt elérjék a szervezet tagjai több eszközt is alkalmaznak. Egy ilyen beavatkozásnak tekinthetők azok a mintaprojektek, melyek olyan új eljárásokat, technológiák alkalmazását teszi lehetővé, amik irányt mutathatnak a karbonmentes jövő felé. Ilyen kísérleti projektnek tekinthető az egyik korábbi cikkünkben bemutatott napelemekkel szerelt bécsi metróállomás, illetve az energiavisszanyerő kötöttpályás közlekedési rendszer.  Ilyen és ehhez hasonló mintaprojekt Európa szerte több is végrehajtásra került már, ami a megújuló energiaforrások – kimondottan a napelemes technológiák – széleskörű hasznosítására hívja fel a figyelmet. A másik fontos eszköze a programnak a SUMP (Sustainable Urban Mobility Plan), vagyis a Fenntartható Városi Mobilitási Tervek kidolgozása. Ezek a dokumentumok olyan városspecifikus stratégiák, melyek hosszútávon jelölik ki az adott település közlekedésfejlesztési terveit és végrehajtani kívánt szakági projektjeit. A tervet mindenütt olyan szakemberek dolgozzák ki, akik ismerik a helyi sajátosságokat, felismerik a városuk problémáit, és azokra megfelelő választ is tudnak adni. Magyarországon is több nagyváros is elkészítette saját SUMP-ját annak érdekében, hogy egy fenntarthatóbb települési közlekedési rendszert hozzon létre.

Ajánlott tartalom

A BYD 100 milliárd jüant invesztál intelligens technológiái fejlesztésébe

A BYD 100 milliárd jüant invesztál intelligens technológiái további fejlesztésébe, célja a mesterséges intelligencia és az autóipar rendszereinek összehangolása, és ez által a mindennapi autózás kényelmesebbé, biztonságosabbá tétele - közölte a kínai autógyártó abból az alkalomból, hogy átadták a márka tízmilliomodik, új energiákkal hajtott modelljét tulajdonosának.