Alternativ Energia www.alternativenergia.hu
Íme, a világon jelen lévő 6 legnagyobb rizikó, amelyre mindenképpen ügyelnünk kell.
Víz
„Nincs víz, nincs élet” – ahogy mondani szokás; a víz egy olyan alapvető elem, melyre feltétlenül szükség van. A Földön rengeteg víz található, nagy szerencsénkre, azonban sajnos fennáll az a helyzet, hogy nem vigyázunk vízkészleteinkre eléggé, valamint az is, hogy a rendelkezésre álló vízmennyiség nem jut el mindenkihez egyenlő mértékben. Tulajdonképpen egy ördögi körrel nézünk szembe: ahhoz, hogy a lassan 7 billiós emberiség minden tagja vízhez juthasson, hatalmas infrastrukturális fejlesztésekre van szükség, viszont ennek során csak tovább nő a környezetszennyezés, a hulladéktermelés és a szárazság mértéke. Arról nem is beszélve, hogy vizeink minősége a vízszennyezés és a levegőszennyezés kapcsán is rohamosan csökken, mely által a vízi állatvilág is egyre csak pusztul, a koralloktól kezdve a delfineken át egészen a tengeri növényzetig. Ami pedig beférkőzik a vízi ökoszisztémákba, az a mi táplálékunk része is lesz, avagy saját magunkat is szennyezzük ezáltal.
Elsivatagosodás
Jelenleg Földünk mintegy 30%-át erdők borítják, melyek védelmet nyújtanak a homokviharok, áradások és a szárazság ellen – azon kívül persze, hogy élőhelyet biztosítanak számos állat számára. Az erdők ráadásul nagy segítséget jelentenek az üvegház-hatást erősítő szén-dioxid kibocsátás megfékezésében is, hiszen a fotoszintézis során megkötik azt, és oxigént állítanak elő. Mégis minden évben több mint 70.000 négyzetkilométernyi erdő pusztul el. Érdemes lenne példát vennünk mondjuk a dél-koreai Kwon Byong Hyon-ról, aki erdőségek telepítését kezdeményezte Kína és Mongólia sivatagos határvidékén.
Élelem
A Föld élelmiszer ellátásával több gond is van. Az egyik az, hogy nem elég. A FAO felmérései szerint 2050-re bolygónk lakossága átlagosan 3130 kalóriát fog fogyasztani, ami 340-nel több, mint a 2000-es felmérések szerint adat. Mi több, ugyanabban az évben az élelem-igény a duplájára fog nőni, hogyha beleszámítjuk a jelenleg éhező népesség ellátásának fejlesztését, és ennek várható ütemét. A másik problémát pedig az képezi, hogy pontosan mit is eszünk. Nemrégiben napvilágot látott egy olyan felmérés, mely szerint legalább fele annyi húsárut kellene fogyasztanunk ahhoz, hogy a húsipar károsanyag-kibocsájtását csökkentsük. Azt pedig mondani sem kell, hogy nagymértékű az élelmiszerek pazarlása a fejlődő országokban, valamint sokszor olyan anyagok is kerülnek étrendünkbe, melyeknek semmi keresnivalójuk nem lenne a szervezetünkben. Örömmel láttunk egyre több olyan kezdeményezést, mely a használaton kívüli városi területekből gyümölcsöt és zöldséget termő kertek kialakítására irányul. Így nemcsak helyben juthat az adott település friss áruhoz, de amiatt sem kell aggódni, hogy honnan származik az élelem, és a fiatal generáció is megtanulhatja, hogy hogyan is keletkezik az, amit megeszünk.
Energia
Minden egyes alkalommal, amikor a nem megújuló energiaforrásokból energiát nyerünk, egy egész sor mérgező gázt engedünk a légkörbe, mely elősegíti a klímaváltozást és egyre elviselhetetlenebb életkörülményeket teremt minden élőlény számára. A fosszilis energia felhasználásának szabályozása szép és jó, viszont a Föld már réges-régen a 24. órába lépett, így arra kellene koncentrálni, hogyan térhetnénk át a kimerülőben lévő és káros mellékhatásokkal járó energiatermelésről a megújuló energiára. Emellett mi magunk is tehetünk valamit az energiatakarékosság ügyében, ha csak a saját házunk táján is változtatunk néhány dolgon. Csekélységnek hangzik, de már az is sokat jelent, hogyha hagyományos izzóinkat energiatakarékos (és egyre olcsóbb) LED égőkre cseréljünk, és így harmadannyi energiával világítjuk be szobáinkat.
Közlekedés
Annak ellenére, hogy a kutatások szerint a mai fiatalok közül egyre kevesebben vezetnek autót, az infrastruktúra még mindig nincs úgy kialakítva, hogy bárki eljuthasson A-ból B-be egyszerűen és környezetkímélőn. Emellett tudni lehet, hogy az USA-ban a szennyező gázok kibocsátásának 20%-a egyenesen az autók kipufogójából származik. Szerencsére egyre több figyelem irányul a járművek, illetve az üzemanyag környezettudatos fejlesztésére: egyre több a hibridautó, illetve az EV, és még a légitársaságok is kezdenek átállni a bioüzemanyagra. Hiszen lehet, akármilyen üzemanyag-takarékos egy jármű, csak annyira lehet környezetbarát, mint az az energiahálózat, melyre támaszkodni kényszerül.
Hulladék
Ahogy a népesség nő, úgy gyarapszik a szemét is. A legtöbb termék csomagolóanyagának előállításához rengeteg nem megújuló alapanyag kerül felhasználásra, és a gyártási folyamat során szennyező anyagok terhelik a környezetet. Mindezt azért, hogy röviddel a megvásárlás után rögtön kis is kidobjuk a papírt, műanyag zacskót, műanyag palackot vagy fémdobozt. Az elektronikai eszközök előállításához használt fém bányászása vizeinket és a levegőt is szennyezi, és sokszor a végtermék is szemétlerakókban végzi, ahonnan a grafit, a kadmium és a higany az ivóvízbe juthat. Hogyha városunk nem támogatja eléggé az újrahasznosítást és a szelektív hulladékgyűjtést, akkor annál jobban kell saját magunknak figyelnünk rá, illetve felhívnunk rá a figyelmet a közösségen belül. Ugyanis sok szeméttől és mérgező anyagtól óvjuk meg magunkat, hogyha újrahasznosítunk, újrafelhasználunk, átalakítunk, illetve megjavítunk dolgokat.
Globális felmelegedés
Kijelenthetjük, hogy mindaz, amit eddig felsoroltunk, hozzájárul ahhoz a nagy terjedelmű és veszélyes folyamathoz, amit globális felmelegedésnek hívunk. Mégis, annak ellenére, hogy mi magunk tapasztalhatjuk a klímaváltozás hatásait, még léteznek olyan politikusok, akik szerint olyan, hogy üvegház-hatás nem is létezik. De ha belegondolunk az egyre melegebb nyarakba, az egyre szeszélyesebb időjárásba és a világon egyre több helyen és gyakrabban előforduló természeti katasztrófákba, akkor azt is ideje belátni, hogy a globális felmelegedés igenis itt van, és jobban tombol, mint valaha.
Plusz 1?
Ezen a hat dolgon kívül bizony van még egy faktor, amely több és több említést kap. Ez pedig a túlnépesedés: az emberek tovább élnek a fejlett gyógyászatnak köszönhetően, egyes országokban pedig egyenesen kampányolnak amellett, hogy nagyobb legyen a születések száma, az öregedő társadalmak megelőzésére. Egyes szakértők szerint túl sok ember él a Földön, akik túl sok kárt okoznak a környezetnek. A nagyon kritikusok szerint pedig a bolygó sosem lesz képes regenerálódni, amíg ember él a Földön. „Sok az eszkimó, kevés a fóka.”
