Fákat ültettek a vörösiszap kiporzása ellen Kolontáron

Fákat ültettek a vörösiszap kiporzása ellen Kolontáron a Zöld Kolontárért elnevezésű adományozó akció keretében kedden.

Tili Károly, a vörösiszap-katasztrófa sújtotta település független polgármestere a sajtótájékoztatón elmondta, hogy bár az elmúlt napokban az esős időjárásnak köszönhetően csökkent a porszennyezés az ajkai térségben, hosszú távú segítséget jelent a kedden elültetett, “porvédő falként” funkcionáló smaragdfa-csemetesor. A negyven darab, összesen 300 ezer forint értékű facsemetét a 2010. október 4-én vörösiszappal elöntött Malom utca végén, az ajkai timföldgyár tározóihoz közeli részen ültették el. A tervek szerint a faültetvényt később a falu felé bővítenék, több hektár terület áll a rendelkezésre. Az új kezdeményezéshez várják magánszemélyek, cégek, közösségek csatlakozását; egy-egy ilyen facsemetével segítenének a helyieknek a por elleni harcban – tette hozzá a polgármester.

Steier József, az első adományozó cég, a Sunwo Stratégiai Energia Technológiákat Fejlesztő és Szolgáltató Zrt. vezérigazgatója elmondta: a vörösiszap-katasztrófa második csapását szenvedi el Kolontár és környezete, amikor a vörösiszap-tározókból szálló vörös porfelhő beborít mindent. A mozgalom egy gyorsan növő fával, a kínai császárfa egy fajhibridjével szeretne zöld falat húzni a község határában a tározó és a lakott területek közé. Cél, hogy legalább kéthektárnyi területre tudjanak ilyen smaragdfákat ültetni. Közlése szerint a fa bruttó kiskereskedelmi ára darabonként 7500 forint, a növény négy hónap alatt több mint két méter magasra nő. Egy hektár ültetvény évente 48 tonna porszennyeződést köt meg, mivel a fa levelei egyfajta porcsapdaként, bioszűrőként működnek. Ismertetése szerint a fajta hibrid energetikai oldalról nagy mennyiségű bioüzemanyag termelése miatt jelentős, míg környezetvédelmi szempontból a magas fotoszintetizáló képességű zöld felületek hordoznak értéket. A hazai őshonos növényeknél tízszer több, mintegy száz tonna szén-dioxid megkötésére képes egy négyéves, egyhektáros smaragdfaerdő, és 75 tonna oxigént termel – tette hozzá. A kezdeményezéshez a www.pcmm.eu oldalon lehet csatlakozni.

Az idén először februárban észleltek nagyobb mennyiségű szálló vörös port Lőrinte-Tósokberénd-Kolontár térségében, emiatt a zöldhatóság mobil mérőállomást helyezett ki a Kolontárhoz tartozó Lőrintepusztán. A hatóságok közlése szerint a Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi (Mal) Zrt. folyamatosan végzi a IX-es és az iszapömléskor megsérült X-es vörösiszap-tárolók lefedését, nedvesítését, a végrehajtást elrendelő végzésnek megfelelően. A kiporzás megszüntetéséről a bányakapitányság már februárban rendelkezett, de a Mal Zrt. a kötelezéseket nem teljes körűen teljesítette, ezért a bányakapitányság a kiszabható legmagasabb, egymillió forint eljárási bírsággal sújtotta a céget, illetve 15 napos határidővel, üzemszerűen működtetett pormentesítési rendszer kiépítésére kötelezte, a Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség pedig megtiltotta az ajkai timföldgyárnak a hulladék-ártalmatlanítási tevékenységet.

A Mal Zrt. Ajka melletti tározójából 2010. október 4-én kiömlő vörösiszap három települést öntött el: Kolontárt, Devecsert és Somlóvásárhelyet. A katasztrófa következtében tíz ember meghalt – az ügyben folyó büntetőper vádirata nyolc ember halálát köti össze közvetlenül a vörösiszap-ömléssel -, több mint kétszázan megsérültek, illetve több száz ház lakhatatlanná vált.

Ajánlott tartalom

Megduplázta fertőzésveszélyes hulladékot előkezelő kapacitását az SZTE

Megduplázta, így évente mintegy 1900 tonnára növelte fertőzésveszélyes kórházi hulladékokat előkezelő kapacitását a Szegedi Tudományegyetem (SZTE), az új berendezést csütörtökön adták át.