Falvakat áldoznak fel a bioüzemanyagért

Kilátástalannak látják jövőjüket a Kenya egyik legfontosabb természeti területének számító Tana folyó deltavidékének lakói, akiknek többsége a kormány által jóváhagyott bioüzemanyag-előállítási projekt keretében otthona elhagyására kényszerül.

Gamba Manyatta helyén már alig áll néhány kunyhó, pedig korábban 427 család lakta. Mindenkinek szednie kellett a sátorfáját, ugyanis a termékeny területen a jövőben a bioetanol alapanyagaként szolgáló cukornádat és jatrofát termesztenek, amelyre a nairobi vezetés több külföldi cégnek, köztük a Bedford Biofuels kanadai és a G4 Industries brit vállalatnak adott engedélyt. “Azt mondták nekünk, hogy ha nem megyünk el, kifüstölnek minket innen. Egész nap munkagépekkel köröztek a falu körül, hogy elmenjünk. Senki nem értette a dolgot, hiszen a falu már több mint 25 éve áll ezen a helyen” – panaszkodott Mohamed Abdi, akinek családja utolsóként hagyta el a települést. A sok száz különleges madárfajnak otthont adó Tana-deltavidék több más falujára is hasonló sors vár. Az erőszakos földfoglalással pedig nemcsak az emberek otthonát veszik el, hanem egyúttal a vízforrásokat is, törzsi ellentéteket szítva ezzel. Egyes megfigyelők még a háború rémét is előrevetítik, nem beszélve arról, hogy a környezetvédők szerint a beruházás – a mocsaras vidék lecsapolásával – felboríthatja az ország egyik fő turistalátványosságának számító vidék ökoszisztémáját.

 
Francis Kagema, a Nature Kenya nevű szervezet munkatársa aggasztónak tartja, hogy nincs pontos adat a szóban forgó terület élővilágáról, így nem lesz bizonyíték arra, mit is veszít az ország. Mint mondta, szemmel láthatóak a projekt káros következményei: az elefántok, a vízilovak már elmentek, és egyre kevesebb a madár. Kagema szerint a Tana-vidék káoszban van, és senki nem foglalkozik a generációk óta itt élő emberekkel, akiknek lába alól a befektetők érdekei előtt meghajolva szó szerint kihúzták a talajt. A deltavidék számos további faluja érintett az ügyben, de a lakosság hiába panaszolja sérelmeit a helyi kormányzatoknak. Oziban például nemrég tudták meg a helybeliek, hogy a falu két nagy földterületét egy áprilisi aukción eladták, de arról már nincs tudomásuk, ki volt az eladó vagy a vevő. “Komoly fejfájást okoz nekünk ez az ügylet. Annyit tudunk, hogy olyan valaki adta el a földet, akinek az nem is volt a birtokában. Ezek bűnözők, és mi harcolni fogunk ellenük fegyverrel és botokkal…Mi egy igazi paradicsomban és békében éltünk. És most? Nincs víz, ellopták a földeket, és a gyerekek éheznek” – fakadt ki az egyik helybeli.

Ajánlott tartalom

Fenntarthatóság a zsalutechnológiában is

A közel két évtizede létező környezetbarát, számtalanszor újrahasznosítható műanyag zsaluhéjak feltalálója és gyártója, a piacvezető Meva, új regionális szolgáltatási központja is a fenntarthatósági alapelvek mentén kezdte meg működését Dunakeszin. Az üzemben környezetbarát csúcstechnológiával végzik majd a zsalukarbantartást, –javítást és –tisztítást.