Fapelletet a tőzsdéről

A holland energia- és gáztőzsde (APX-Endex) a napokban nyitotta meg a világ legelső biomassza tőzsdéjét! A portfólió legújabb eleme a fapellet.

Az amszterdami tőzsdén, amely egyébként a régió vezető és irányadó energetikai kereskedelmi platformja is, egyelőre havi, negyedéves és éves üzleteket lehet kötni, amely kontraktusok fizikai szállításhoz kötöttek. A termék a standardizált ipari fapellet, amelyre a holland előrejelzések szerint egyre nagyobb szükség lesz az európai piacokon, mint a széntüzelés megújuló alapuló alternatívája. Az elemzők várakozásai szerint a hosszú távra szóló kontraktusok lejárta után, várhatóan 2-3 éven belül, a parketten felpezseg a kereskedés. Ennek biztosítéka az egyre növekvő keresleti és kínálati oldal. A legnagyobb exportországok – Kanada, Egyesült Államok, Oroszország – növelik termelésüket, míg új szereplőként az eukaliptuszfákat kifejezetten pellettálás céljára termesztő Brazília növelheti a versenyt a szektorban. Az európai keresleti oldalra pedig az Európai Unió széndioxidkvóta-kereskedelmei rendszerének (EU-ETS) 2013-tól induló harmadik fázisa lesz jótékony hatással, hiszen a legtöbb tagállamban megszűnik az energiaszektor számára az ingyenes kvótakiosztás lehetősége. A standardizált fapellet 0,6-1,2 centiméter átmérőjű, maximum 4 centiméter hosszú nagy nyomáson és hőmérsékleten préselt faanyag. Az anyag maximális nedvességtartalma 10 százalék körül lehet, a nettó fűtőértéke pedig 17 MJ kilogrammonként. Az anyag halmazsűrűsége pedig minimum 600 kg/m3 kell legyen. Egyáltalán nem tartalmazhat hozzáadott kötő- és kémiai anyagokat.

 
Fellendülő európai piacok
Mindezek mellett a jövőben is Európa maradhat a standardizált fapellet legfontosabb piaca. A tavalyi év hozzávetőlegesen 13 millió tonnás termelésének nagyjából 70 százalékát (nagyjából 9 millió tonnát) az öreg kontinensen égették el. Egyes előrejelzések szerint a piac a rohamosan bővül majd, egy évtizeden belül a forgalom elérheti a százmillió tonnás nagyságrendet. Ennél jóval realistább növekedésben bízik az újonnan felállított tőzsdeágazat vezetése, az ő becslésük szerint a piac mérete 2020-ra körülbelül 40 millió tonnát tesz majd ki. Ez utóbbi becslés annál is inkább hihetőbbnek hangzik, minél inkább elmélyedünk az árakban – amíg a szén világkereskedelmi ára tonnánként 80 dollár körül alakul, addig a fapelleté 130 dollár körül mozog. Arról meg ne is beszéljünk, hogy azért a jobb minőségű szénnek a fűtőértéke 22-30 MJ, míg a fapellet kilogrammja 15-18 MJ fűtőértékkel bír – ez utóbbi tüzelőanyag tehát csak igen erőteljes támogatások mentén életképes.

 
Toporgó magyar pelletágazat
Magyarország – mint oly sok más esetben is – ezen a téren is különleges helyzetben van. Az egyik legnagyobb eltérés a nyugat-európai országokhoz képest, hogy itthon a hazai felhasználás jelentős részét az egyéni, és nem az erőművi tüzelés jelenti a pellet esetében. Ráadásul – a Magyar Pellet Egyesület adatai alapján – elsősorban a lágyszárúakból nyert tüzelőanyag marad itthon míg a fapellet közel 80 százaléka exportra kerül. Elméletileg ugyan a Szakoly melletti biomassza erőmű képes lenne pellettel üzemelni, a berendezések azonban állnak, mivel az ország eddigi egyetlen zöldberuházással felhúzott biomassza alapú erőművének működtetése a jelenleg áramátvételi árak mellett nem kifizetődő. A fellelhető 2010-es termelési adatok alapján hazánkban körülbelül 180-200 ezer tonna tüzelőanyagot gyártottak. Ez a mennyiség itthoni felhasználás mellett – akár lakossági, akár erőművi hasznosítást nézünk – mintegy 90-100 millió köbméter földgáz kiváltását tenné lehetővé. Igaz, hogy ez még mindig csak a hazai fogyasztás alig egy százaléka, de akkor is megújuló alapú energiaforrás.

 
Akkor mégis miért nem több?
Őszintén? Nem tudjuk. Illetve sokan nem tudják, még azt sem, hogy mit takar a pellet kifejezés. Azok viszont, akik tudják készítettek egy SWOT-analízist, ami nekünk annyira megtetszett (és szebben mi sem foglalhattuk volna össze a dolgok állását), hogy itt le is közöljük. Ennek alapján mindenki eldöntheti, hogy szimpatikus-e neki a pellet mint tüzelőanyag. 

 
A teljes cikk itt olvasható.

Ajánlott tartalom

Energiatakarékosság új-generációs típusházzal

Szinte az összes, az ÉMI szentendrei Nemzeti Mintaházparkjába tervezett 9 bemutató épület kivitelezése elindult 2024 október közepén. Ezek között a Leier Rába típusháza lesz az egyetlen olyan ház, amely nem könnyűszerkezetes technológiával épül, és amely a tervek szerint 2025. márciusára el is készül.