Alternativ Energia www.alternativenergia.hu
Mi fán terem az „ökodivat”? Kell ez nekünk egyáltalán, és miért? Tényleg létezik? Mi az a fenntartható divat?
A fenntartható divat többféleképpen definiálható, azonban egy, általánosan elfogadott fogalommal nem rendelkező irányzat. A Green Strategy 2014-es megfogalmazása szerint fenntartható(bb)nak tekinthetőek azok a divatáruk, amelyek gyártását, forgalmazását és használatát környezetvédelmi, társadalmi-gazdasági szempontok figyelembevételével végzik. A lényeg, hogy folyamatos munkával a termék teljes életciklusát figyelembe véve (így a termék előállításához szükséges nyersanyag kinyerésétől kezdve a termék elhasználásáig) fejleszteni próbálják a környezettudatosságot. Ez a gyakorlatban sokféleképpen történhet, például megújuló energiaforrások használata a termék életciklusának egyes fázisaiban, a termék vagy annak anyagainak újrahasznosítása, de ugyanúgy a fenntarthatósághoz tartozik az etikus működés biztosítása a termék gyártása során is.
Az „ökodivat” ismérvei
Ahhoz, hogy megfejtsük az ökodivatot, több szinten kell keresnünk a „green” jellemzőket. Az ideális, ha a ruházati termék teljes életciklusán keresztül előtérbe kerülnek a fenntarthatósági szempontok, a gyakorlatban azonban leggyakrabban az alapanyag szintű megvalósítással találkozhatunk bio pamut, újrahasznosított textíliák és újrahasznált anyagokon keresztül. Ha ehhez pedig megújuló energiák használata és tudatos fogyasztói magatartás is társul, akkor nyert ügyünk van.
Miért van szükség a fenntartható divatra?
Jogos a kérdés, hiszen, ha a divatról beszélünk, akkor előbb ugrik elénk egy helyes kis francia szabóbutik képe, ahol kedves, idősebb néni mérőszalaggal a nyakán gondosan férceli a mintababán készülő kabátkát, mint egy füstfelhőt okádó, zajos, ipari környezetben működő megaüzem gyártósorának a képe. Pedig ennél nagyobbat nem is tévedhetünk! A divatipar ugyanis az egyik legszennyezőbb iparágak egyike. Csak a textil és ruhaipar több mint 2 millió tonna szén-dioxidot termel évente, miközben 10%-kal járul hozzá a világ teljes karbon lábnyomához.
Mit tesznek a nagyok?
Az itthon is ismert, egyébként a világ legnagyobb divatcégének számító svéd gigavállalat, a H&M már évekkel ezelőtt felismerte szerepét és a tettek mezejére lépett. Bevezette a Conscious kollekciót, mely tökéletesen összecseng a bevezetőben leírtakkal, cél, hogy a termék teljes életciklusában megteremtse a fenntarthatóságot.
A divatóriás számos „zöld” mérföldkövet állít és ugrik meg folyamatosan, mint például 2016-ban a vállalat globális elektromos energia igényének 96%-át saját maga állította elő megújulók segítségével, melyet 100%-ra tervez feltornázni. A vállalat ezenkívül olyan, elsőre talán túl monumentálisnak tűnő célokat tűzött ki, mint például, hogy 2030-ra csak és kizárólag újrahasznosított vagy fenntartható forrásból származó alapanyagokat használ.
H&M – Sustainability Report 2016
A Nike 2014-2015-ös fenntarthatósági jelentéséből kiderül, hogy a vállalat törekszik a hulladék textíliák késztermékbe történő visszatranszformálására, így az adott évben 54 millió fontnyi gyártási hulladékot használtak újra. A sportóriás a ruhagyártáshoz köthető hatalmas vízfogyasztást is mérsékelni próbálja, szám szerint állításuk szerint 2015-ben 20 millió liter vizet spóroltak meg száraz festési eljárás alkalmazásával. Energia szempontjából ők is a 100%-ban megújuló energiaforrások használatát tűzték ki célul, méghozzá 2025-re. Most ott tartanak, hogy a központokban használt energia 49%-a származik megújulókból, továbbá saját napelemekkel és szélturbinákkal rendelkeznek az európai logisztikai központjukban, Belgiumban.
Nike 2014-2015-ös fenntarthatósági jelentés
A világ másik nagy sportszer gyártója, az Adidas is igyekszik hozzászólni a fenntarthatósághoz, úgy mint: 2015 és 2016 között 11%-kal csökkentette szén-dioxid kibocsátását, 2008 és 2016 között 28%-kal mérsékelte az egy munkavállalóra eső hulladék mennyiségét, az egy munkavállalóra jutó vízmegtakarítást pedig 23-kal növelte. A cég nagy dobása volt 2016-ban, hogy a Parley for the Organization nevezetű, az óceáni ökoszisztéma kapcsán tudományos, kutatói, kommunikációs és oktatási tevékenységet folytató szervezettel együttműködve megalkotta az UltraBOOST fantázianévvel rendelkező, óceáni hulladékból készült sportcipőt.
Adidas 2016-os fenntarthatósági jelentése
A jövőben a vállalat célja többek között, hogy az egy munkavállalóra jutó vízmegtakarítást 35%-ra tornázza fel 2020-ra, ugyanakkor az alapanyag beszállítói esetében 50%-os vízfelhasználás csökkentést szeretnének elérni. A szén-dioxid kibocsátást tekintve cél az évenkénti 3%-os csökkentés.
Magyar példák
Kicsiny hazánk bár sajnos nem tartozik a fenntarthatóság és környezetvédelem éllovasai közé, szerencsére a fogalom nem ismeretlen a fejekben és számos magyar márka teremt fenntartható divatot. A fair trade fashion elvei szerint működő WYHOYS márka saját tervezésű és gyártású, hagyományos technikák szerint készülő nemezelt alapanyagokból álló, öko öltözködési stílusba illeszkedő modelleket kínál. A márka kollekcióival olyan környezeti problémára kívánja felhívni a figyelmet, mint az olajszennyezés, melyet a textilek vízfelszínen úszó olajfoltokra emlékeztető grafikái vizualizálnak.
A Printa az egyik első hazai, fenntartható divatot képviselő márka, melynek széles termékpalettája ajándéktárakgytól kezdve, ruhákon keresztül grafikai alkotásokig terjed. A márka érdekessége, hogy teljes egészében ruhaipari hulladékokból dolgozik, újrafestve és újraszabva gyönyörű új ruhadarabok születnek a kidobásra ítélt textilmaradványokból. A megálmodott darabok tényleg egyedinek mondhatóak, hiszen a rendelkezésre álló hulladék anyagok szabják meg a készülő termékeket, így az egyes kollekciókban limitált szériás ruhák készülnek.
A Lazlo márka 2012 óta tevékenykedő, ökológiai gondolkodással, feminizmussal és egyediséggel felvértezett magyar divatmárka. A ruhadarabok újrahasznosított alapanyagokból készülnek öko barát technikával, így nem használnak káros anyagokat tartalmazó festéket sem. A darabok olyan nőknek készülnek, akik szeretik az eredetiséget, ugyanakkor erős környezeti-, és társadalmi felelősségtudattal rendelkeznek. A márka fontosnak tartja, hogy mindenki számára elérhetőek legyenek a ruhák, így megengedhető áru darabokat terveznek.
Mit jelent ez nekünk, fogyasztóknak?
Azt értjük, mint a közös bioszférán osztozó emberiség tagjainak úgy általános értelemben miért jó, ha tudatosan vásárolunk fenntartható divathoz kapcsolódó termékeket, de mint különálló egyénnek, nekem megéri ez az egész? Más szóval, nem fizetek magasabb árat egy újrahasznosított ruhadarabért? Ha a H&M kínálatát vizsgáljuk, akkor összehasonlításképpen egy sima, nem Conscious hosszú ujjú dzsörzéfelső 2990 Ft-ba kerül, egy hasonló Conscious darab szintén ennyibe. De ha egy farmert nézünk, akkor is azt tapasztaljuk, hogy a Conscious kollekció darabja ugyanúgy 5990 Ft-ba kerül, mint „hagyományos társa”.
A hazai tervezők alkotta ruhaköltemények között ennyire „low cost” darabokat nem találunk, de azt megállapíthatjuk, hogy a „sima”, nem fenntartható hazai tervezői ruhák is hasonló árkategóriában mozognak, így összességében a fenti kérdésre egyértelműen nemmel válaszolhatunk. És akkor még nem is beszéltünk arról, hogy a legtöbb igenis a saját, fogyasztói magatartásunkon múlik, aminek segítségével nemhogy nullára jöhetünk ki a „tudattalan” vásárláshoz képest, de igenis spórolni tudunk. Bár ezek csak az anyagiak, és ugyebár elvileg a „fenntarthatósági biznisz” nem erről szól, de azért nyugodtan tegyük fel a kérdést magunkban, hogy netán kicsit mégis?
forrás: zoldello.blog.hu