A magyarországi parti-, molnár- és füstifecske állományok az elmúlt két évtizedben folyamatosan csökkenő tendenciát mutatnak. A két legfontosabb kiváltó ok az élőhelyek átalakítása és a klímaváltozás. Éppen ezért egyre inkább úgy tűnik, globális összefogásra van szükség védelmük érdekében.
A fecskék számának csökkenését az okozza, hogy egyre kevesebb helyen tudnak fészkelni. A hagyományos mezőgazdasági építményeket korszerű, ipari létesítményekké alakítják át, drasztikusan csökken a legelő- és a háziállatok száma, emiatt kevesebb a fészkelő hely. Az utak és járdák lebetonozása, aszfaltozása sem segíti a madárvédelmet, hiszen így a füsti és molnárfecskék nem találnak elegendő sarat a fészeképítéshez. Az istállók kiürülésével az eddigi táplálékforrásuk is jelentősen megcsappant. Ezen kívül, a rovarok száma és minősége is csökken a növényvédő szerek és a mind intenzívebb kémiai szúnyogirtás miatt, tehát a fecskék kevesebb és rosszabb táplálékhoz jutnak.
Az OzoneNetwork Egyenlítő című műsorának vendége, Orbán Zoltán, a Magyar madártani és természetvédelmi egyesület munkatársa elmondta a fecskeállomány megtartásában alapvető feladat a meglévő telepek, évről évre használt fészkelő helyek megóvása, fenntartása és lehetőség szerinti bővítése. Ehhez kínálnak segítséget a műfecskefészkek is. A modern műanyag és acél burkolóanyagokkal fedett vagy gerendából, lakkozott fából készült épületek esetében előfordulhat, hogy az eresz és tető alatti részek a sár megtapadási képtelensége miatt alkalmatlanok fecskefészek építésre. Ilyenkor a mű fecskefészkek mellett vagy helyett 15-20 cm széles, apróbb szemű dróthálócsík-fészekalapot alkalmazhatunk, melynek szemeibe a fecskefészkek apró sárgombócai meg tudnak kapaszkodni. Így a fecskék már tapadásmentes felületen is tudnak költeni.