Féláron tankolni? Így simán megy

Mit szólna, ha nem kellene többé benzinkúton tankolnia? Csak ráakasztaná a töltőcsövet az autóra otthon a garázsban, és reggelre tele lenne a tartály.

Barkácsolni nem kéne, fizetni a gázszámlán tudna, és az egész nagyjából feleannyiba kerülne, mint a benzin vagy a gázolaj. Míg Németországban, Olaszországban vagy Svédországban már évek óta van erre lehetőség, nálunk még évekig nem lesz. Itt jogszabályok akadályozzák a tisztább CNG-technológia terjedését. Aki kikerüli a szabályt, az titokban vesz egy kompresszort, beépíti a garázsába, beköti a gázóra elé a rendszerbe, esetleg villanyt is lop hozzá. Furcsa, hogy a környezetbarát autózás kapcsán mindenki benzin (dízel)-elektromos hibridekről beszél, pedig létezik sokkal egyszerűbb megoldás. A CNG (Compressed Natural Gas=sűrített földgáz) nem finomítókban készül, mint a ma ismert üzemanyagok, csupán megfelelő autó, városi gázvezeték és egy kompresszor kell, majd mehet is a tankolás. Ezt az üzemanyagot nem sújtják jövedéki adóval mint a benzint, a gázolajat és az autógázt (LPG), és még a károsanyag-kibocsátás is sokkal alacsonyabb. Egy felmérés szerint 2011-ben, Európában 1,5 millió autó közlekedett sűrített fölgázzal, de máshol azt olvasom, hogy 2020-ra a CNG-vel hajtott gépek száma, csak Németországban elérheti a kétmilliót. A technológia jelenlegi éllovasai Olaszország és Németország, ahol mostanra nyolc-, illetve kilencszázat nyilvános töltőpontot építettek, de Csehorszában is találunk ötvenet. Ez azt jelenti, hogy még a legkisebb, 2-300 kilométeres hatótávolságot ígérő, gyárilag CNG-képes autóval is simán eljuthatunk egyik töltőállomástól a másikig, legalábbis országon belül.

Jóllehet dízelmotoros járműveket, például városi autóbuszokat is lehet sűrített földgázzal hajtani, itthon főként benzines autókat látni CNG-s kivitelben. Ha kifogy a gáz, egyszerűen átkapcsolhatunk hagyományos üzemanyagra, amíg eljutunk a következő gázkútig. A gyárilag beépített benzin- és gáztartályok mérete és száma az egyes típusokban nagyon eltérő, egy német szakportál összesítése szerint 11 kilótól (Volkswagen Up!) 37-ig (Volkswagen Caddy Maxi) tart a választék, de a Fiat, a Seat az Opel és a Mercedes is kínál sűrített földgázüzemre felkészített modellváltozatokat. Az utólagos beépítés is megoldható, de a csomagtartó egy részéről le kell mondanunk. Egy előző generációs Mercedes B osztályban például teljes méretű, 55 literes benzintank van a három CNG-tartályon kívül, de a korábban általunk is próbált Opel Zafira 1,6 Turbo CNG-be csak 15 liter benzin fér.

Ez nem gond ott, ahol legfeljebb 50-100 kilométerként van egy CNG-állomás, de Magyarország még a zafirás cikk megjelenése után három évvel sem ilyen. Nálunk összesen három helyen lehet tankolni az olcsó és tiszta üzemanyagból, ráadásul itthon gyakorlatilag lehetetlenné tették a kisebb, háztáji vagy lakóközösségek által telepített töltőpontok létrehozását. Hiába látom, hogy az Ebay-en használtan, akár ezer euróért beszerezhetőek a lassú töltésre alkalmas házikompresszorok, mert Magyarországon érthetetlen módon kútkezelői vizsgához kötik a használatát, másrészt korábban tilos volt a lakóházak közelébe szerelni a CNG-töltőállomást. Ez nekem szabotázsnak tűnik. Sokan mégis vállalják a kockázatot, és rácsatlakoznak az otthoni hálózatra, hogy aztán így-úgy átfejtsék a vezetékes gázt az autójukba. A Szerszámpiac.hu-n például olyan használt Bauer kompresszort vehetünk, amely akár napi 20-30 autó feltöltésére is alkalmas, mivel ugyanúgy képes nagynyomáson tárolni a gázt, mint a töltőállomások. Így a négy-hatórás lassú töltés helyett percek alatt átfejthető vele a gáz a jármű tartályaiba.

A teljes cikk itt olvasható.

Ajánlott tartalom

Kína korlátozza az „önvezető” kifejezés használatát az autóreklámokban

Kína megtiltja az autógyártóknak, hogy az "okos vezetés" vagy "önvezető" kifejezéseket használják járműveik fejlett vezetéstámogató rendszereinek (ADAS) hirdetésekor.