Fenn kell tartani Magyarország eredeti természeti értékeit

Magyarország területének csaknem egyharmada természetközeli állapotban maradt fent, amely Európa többi országához viszonyítva kiemelkedő arány – jelentette ki Rácz András, az Agrárminisztérium (AM) természetvédelemért felelős államtitkára “A Tihanyi-félsziget és térségének komplex élőhely-fejlesztése” című projekt zárórendezvényén Tihanyban a szaktárca közleménye szerint.

Rácz András beszédében kiemelte, bár nehezebb észrevenni, de a természeti örökség legalább akkora nemzeti kincs, mint az épített örökség. Ezen terület nem egybefüggő, mozaikos, feldarabolt állapota okán fenntartása állandó beavatkozást igényel – ezt a munkát végzi a hazai 10 nemzeti park 1300 kollégája – írják a közleményben. Az államtitkár hozzátette, az elmúlt 13 évben csaknem 465 beruházást végeztek el a nemzeti park igazgatóságok és mintegy 90 milliárd forintot költöttek el a természeti állapot javítását célzó fejlesztésekre, ennek eredményeként 300 ezer hektáron javították a természeti környezet állapotát – számolt be a szaktárca. A Környezet és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) keretében a 2014-2023-ig tartó időszakban a nemzeti parkok 40 milliárd forint forrást használtak fel, 92 beruházást hajtottak végre mintegy 100 ezer hektár területen. Ezen fejlesztések nagy része élőhely-rekonstrukcióra fókuszált, ennek kétharmada pedig vizes élőhely rekonstrukcióként valósult meg, amely területek fontos, unikális értékét képzik a Kárpát-medencének – emelte ki Rácz András a közleményben.

Az államtitkár emlékeztetett, ebből a keretből a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság hét beruházást hajtott végre mintegy 2,8 millió forint összértékkel, ezáltal csaknem 2800 hektáron történtek az ökológiai környezet állapotát javító intézkedések. Egész Európában egyedülálló, hogy Magyarországon a 10 nemzeti park igazgatóság működési területe lefedi az egész országot. Ezen felül 330 ezer hektár állami tulajdonú védett természeti terület áll a nemzeti park igazgatóságok vagyonkezelésében – hangsúlyozta Rácz András, majd hozzátette: ez jellemzően gyepterület, amelyen őshonos magyar haszonállatokkal végzik a legeltetést, ehhez pedig infrastruktúra szükséges – olvasható a közleményben. Az államtitkár rámutatott, egyre nagyobb társadalmi érdeklődés mutatkozik a természetközeli, aktív kikapcsolódás iránt, ezért a nemzeti parkok bemutatási tevékenysége is hangsúlyosabb, az évi regisztrált látogatószám már meghaladta 1,6 millió főt.

A jelenleg záruló 580 millió forint nagyságrendű KEHOP projekt a vizes élőhely-rekonstrukció fejlesztésére fókuszált, amely alkalmával a Tihanyi Belső-tó állapotának javítása is megtörtént. Az ökológiai állapotjavításon felül bemutatási elemeket is tartalmazott a projekt, valamint a kezelési infrastruktúra fejlesztéseként többek között javultak a juhtartás feltételei is – emelte ki Rácz András az Agrárminisztérium közleményében.

Ajánlott tartalom

A magyarországi hegyi patakok felét ideiglenes kiszáradás veszélyezteti

A magyarországi hegyi patakok felét veszélyezteti az ideiglenes kiszáradás a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont (HUN-REN ÖK) vizsgálata szerint.