Fennáll az energiaellátási zavarok kockázata

Fennáll az energiaellátási zavarok kockázata, amelyek jelentős hatással lehetnek az energiaárakra, a globális termelésre és az árak általános szintjére egyaránt – közölte az Európai Bizottság szerdán közzétett őszi gazdasági előrejelzésében.

Paolo Gentiloni gazdaságpolitikai biztos a prognózist ismertetve elmondta: a gazdasági kilátásokat fenyegető bizonytalanság és lefelé mutató kockázatok az elmúlt hónapokban megnőttek az Ukrajna elleni elhúzódó háború és a közel-keleti konfliktus miatt. Az EU fő kereskedelmi partnerei, különösen Kína gazdasági teljesítménye szintén kockázatot jelenthetnek – tette hozzá. Elmonda, az európai gazdaság az idén veszített lendületéből a magas megélhetési költségek, a gyenge külső kereslet és a monetáris szigorítás miatt, azonban szerény fellendülés várható a kihívásokkal teli év után. Noha a gazdasági aktivitás a jövőben fokozatosan élénkülni fog, az Európai Bizottság a nyári prognózishoz képest lefelé módosítja az EU GDP-növekedését. Az előrejelzés 0,6 százalékos GDP-növekedést jósol 2023-ban mind az EU egészében, mind az euróövezetben, ami 0,2 százalékponttal elmarad a legutóbbi, nyári előrejelzésben várt növekedéstől. Az októberi üzleti mutatók és felmérési adatok az idei negyedik negyedévben visszafogott gazdasági aktivitásra utalnak. A gazdasági aktivitás várhatóan fokozatosan erősödik majd, ahogy a fogyasztás élénkül az erős munkaerőpiac, a tartós bérnövekedés és az infláció folyamatos mérséklődése következtében. A szigorúbb monetáris politika ellenére a beruházások várhatóan továbbra is növekedni fognak, amit a szilárd vállalati mérlegek és a helyreállítási és ellenállóképességi eszköz (RRF) is támogat.

Az előrejelzés szerint 2024-ben az EU GDP-növekedése 1,3 százalékra javul, noha ez még mindig 0,1 százalékponttal elmarad a korábban várttól – jegyezte meg. Az euróövezetben a GDP növekedése valamivel alacsonyabb, 1,2 százalékos lesz. 2025-ben, az infláció és a monetáris szigorítások csillapításával a növekedés várhatóan 1,7 százalékra erősödik az EU-ban és 1,6 százalékra az euróövezetben – közölte az uniós biztos. Az infláció csökkenő tendenciát mutat az energiaárak meredek zuhanása miatt. Az euróövezet inflációja a 2023-as 5,6 százalékról 2024-re 3,2 százalékra, 2025-ben pedig 2,2 százalékra csökken. Az EU-ban a 2023-as 6,5 százalékról 2024-ben 3,5 százalékra, 2025-re pedig 2,4 százalékra csökken az infláció. Az uniós munkaerőpiac a gazdasági növekedés lassulása ellenére erőteljesen teljesített 2023-ban. A foglalkoztatás növekedése az EU-ban idén 1 százalékos, 2024-ben és 2025-ben 0,4 százalékos lesz. A munkanélküliségi ráta az EU-ban 6 százalékos marad idén és 2024-ben, 2025-ben 5,9 százalékra mérséklődik. A reálbérek növekedése várható a csökkenő infláció következtében.

Az államháztartási hiány csökken a költségvetési támogatás fokozatos megszüntetésével – írták  a közleményben. Az EU államháztartási hiánya 2023-ban enyhén, a GDP 3,2 százalékára csökken, 2024-ben a GDP 2,8 százalékára, 2025-ben pedig 2,7 százalékára mérséklődik. Az Európai Bizottság első alaklommal tett közzé adatokat az uniós tagjelölt országok, Bosznia-Hercegovina, Moldova és Ukrajna gazdasági teljesítményével kapcsolatban. A prognózis Ukrajna esetében kiemelte: az ország gazdasága 2023-ban figyelemreméltó rugalmasságot mutatott. A gazdasági növekedés 2023-ban 4,8 százalékos, 2024-ben 3,7 százalékos, 2025-ben pedig 6,1 százalékos lehet, miután 2022-ben Oroszország támadását követően 29 százalékos összeomlást mutatott. “A fellendülés a kivételes termésnek és a nemzetközi partnerek rendíthetetlen támogatásán alapuló kormányzati ösztönzésnek, valamint a hatóságok makropénzügyi stabilitás melletti elkötelezettségének tudható be” – tették hozzá. Ami Magyarországot illeti, az uniós bizottság megállapította, hogy idén zsugorodott a magyar gazdaság: a magas infláció, a szigorúbb költségvetés és  monetáris politika és a lassuló külső kereslet hozzájárultak a visszaeséshez. A harmadik negyedévben a GDP viszont a becslések szerint növekedésnek indult, a mezőgazdasági termelésnek illetve az építőipari tevékenység fellendülésének köszönhetően.

A jelentés szerint a magyar reál-GDP várhatóan 0,7 százalékkal zsugorodik 2023-ban, de fokozatosan helyreáll, ahogy az infláció csökken, lehetővé téve a nagyon szigorú monetáris feltételek enyhülését. Az előrejelzés 2024-ben  2,4 százalékos, 2025-ben pedig 3,6 százalékos növekedését jósol Magyarországon az Európai Bizottság. A munkanélküliségi ráta 4,1 százalék volt 2023 harmadik negyedévében Magyarországon, a következő években nagyjából változatlan marad. A szűkös munkaerőpiac várhatóan fenntartja a magas nominális bérnövekedést, amit a 2024-ben várható kétszámjegyű minimálbér-emelés tovább fokoz. A magyarországi HICP-infláció 14,6 százalékra csökkent 2023 harmadik negyedévében, és várhatóan egyszámjegyűre tér vissza a következő hónapokban. Felhívták a figyelmet ugyanakkor, hogy a magas bérnövekedés várhatóan tartósan magasan tartja az inflációt. A prognózis 2024-ben 5,2, rá egy évre pedig 4,1 százalékos inflációt jósol a 2023-as 17,2 százalékosra becsült szint után. Az előrejelzés szerint az államháztartási hiány Magyarországon idén továbbra is magas, 5,8 százalékos lesz, noha csökkenést mutat a tavalyi 6,2 százalékos szinthez képest. A javuló makrogazdasági kilátások ellenére az államháztartás hiánya várhatóan 2024-ben és 2025-ben is túlzottan magas, 4,3, illetve 3,8 százalékos lesz. A magas infláció miatt az államadósság GDP-hez viszonyított aránya várhatóan 4 százalékponttal, 69,9 százalékra csökken az év végére – tették hozzá.

Ajánlott tartalom

Pécsi önkormányzatokat újítanak fel

Egy korábban meghirdetett, energetikai felújítások támogatását célzó pályázat eredményeként összesen több mint 355 millió forintot biztosít a pécsi önkormányzat az ingatlanjaikon beruházásokat tervező lakóközösségek számára - döntött csütörtökön a pécsi közgyűlés.