Fenntarthatósági jó gyakorlatait osztotta meg egymással 9 magyar egyetem a Corvinuson

Első fórumát a Budapesti Corvinus Egyetemen tartotta meg a Magyar Egyetemek Fenntarthatósági Platformja elnevezésű egyetemközi együttműködés szerdán, 9 intézmény képviselőinek részvételével.

Szabadulószoba az ENSZ fenntarthatósági céljai mentén a BGE-n, ökotérképezés a MATE egyetemi campusán, hulladékgyűjtő úszómű a Dunán a BME-től, kerékpáros kilométergyűjtő program a PTE-n, zöld hét a klímatudatosságért az Eszterházyn, közösségi bevonás a fenntarthatóbb működésért a Corvinuson, hulladékcsökkentő kampány a Metropolitanen, nemzetközi online fenntarthatósági kurzus az SZTE-n – az egyetemek ezeket a jó gyakorlataikat mutatták be egymásnak január 24-én a Budapesti Corvinus Egyetemen.

Hagyományteremtő céllal hívtuk életre ezt a találkozót, amelyet az együttműködés keretében, mindig egy-egy partner szervezésében szeretnénk továbbvinni. A jó gyakorlatok megosztása, a rendszeres tapasztalatcsere lehetőséget ad arra, hogy az egyetemek közös erőfeszítéssel interdiszciplináris, tudományterületeken átívelő, stabil együttműködéseket hozzanak létre a fenntarthatóság előmozdítására – mondta Zsóka Ágnes professzor, a Corvinus akadémiai fejlesztésekért felelős rektorhelyettese, az etika, a felelősségvállalás és a fenntarthatóság kezdeményezéseinek egyetemi szintű összehangolására létrejött Corvinus ERS Hub szervezeti felelőse.

Az esemény a tavaly szeptemberben megalakult, 14 szervezetet tömörítő Magyar Egyetemek Fenntarthatósági Platformja elnevezésű egyetemközi együttműködés első fóruma volt. A Corvinus mellett ezúttal a Budapesti Gazdasági Egyetem, a Budapesti Metropolitan Egyetem, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem, a Szegedi Tudományegyetem a platform tagjaként, a Széchenyi István Egyetem pedig érdeklődőként vett részt.

A fórum közös tapasztalata volt, hogy projekteken keresztül már a legtöbb egyetemen megjelent a fenntarthatóság, és egyre több helyen érvényesül az egyetemi stratégiában és a szervezeti működésben is. A résztvevők hangsúlyozták: a legfontosabb szempontok – a klímaváltozás elleni küzdelem és az ökológiai válság megoldása – mellett a fenntarthatósági törekvések versenyelőnyt is jelenthetnek a magyar egyetemek számára. Az esemény házigazdája a rektorhelyettes mellett Ásványi Katalin, a Corvinus Egyetem Fenntarthatósági Menedzsment és Környezetgazdaságtan tanszékének tanszékvezető egyetemi docense, a rendezvényt szervező ERS Hub Irányító Testületének elnöke volt. A közös gondolkodást Köves Alexandra, a Corvinus Egyetem Döntéselmélet Tanszékének docense moderálta.

A Budapesti Corvinus Egyetemről A Budapesti Corvinus Egyetem Magyarország vezető egyeteme a gazdasági és társadalomtudományi képzések területén. A Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány által fenntartott Corvinus középtávú célkitűzése, hogy az említett területeken ne csak országosan, de Közép-Európában is a legjobb felsőoktatási intézménnyé váljon. A Corvinus Egyetemen jelenleg csaknem 11 000 hallgató tanul, köztük 2000-en külföldi diákok. Az intézmény világszerte több mint 200 partneregyetemmel ápol szoros kapcsolatot. A Corvinus rendszeresen ér el előkelő helyezést a nemzetközi felsőoktatási rangsorban, Gazdálkodási és menedzsment képzésével a régió első helyezettje lett az Eduniversal 2019-es rangsorában, Vezetés és szervezés mesterképzésével pedig évről évre a világ 100 legjobb üzleti iskolája között szerepel a Financial Times által 2005 óta vezetett Masters in Management rangsorában. A Budapesti Corvinus Egyetem az egyetlen olyan magyarországi egyetem a gazdaságtudományok területén, amely két nemzetközi intézményi akkreditációval rendelkezik (AMBA, AACSB).

Ajánlott tartalom

Inváziós poloskák gyérítésére fejlesztettek új csapdatípust az ATK kutatói

Egy új, mesterséges hőforrást alkalmazó poloskacsapdát fejlesztettek ki az ELKH Agrártudományi Kutatóközpont Növényvédelmi Intézetének (ATK NÖVI) kutatói.