Alternativ Energia www.alternativenergia.hu
Kapcsolódó cikkek
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az általános iskola felső tagozatosai, középiskolások és egyetemisták számára márciusban lett meghirdetve a kiírás, amire március 21-ig lehetett jelentkezni. A választható több témakör mindegyikének központi témája a klímaváltozás, ezen belül is a víz volt. Majdnem ezren jelentkeztek a versenyre. Az alapfokú intézményben tanulók a tudásuknak megfelelő tesztet töltöttek ki az első fordulóban. Ezen kívül egy „zöld cselekedet” is a munkájuk része volt. Ez lehetett szemétgyűjtéstől kezdve zöld sziget létrehozásán keresztül kortársaiknak vagy a kisebbeknek előadás tartása. Ugyanezt teljesíteni kellett a gimnazistáknak is, de a középiskolások és az egyetemisták esszét, illetve tudományos értekezéseket is írtak. Azok, akik sikeresen vették a második fordulót, a június 13-ai döntőben szóbeli előadást tartottak a mezőörsi Magyar Műhely Népfőiskolán. A díjátadón a verseny fővédnöke, Áder János volt köztársasági elnök kiemelte, hogy a Föld lakossága nemsokára eléri a 10 milliárdot, miközben a hozzáférhető víz mennyisége nem változik. Megoldandó feladatnak nevezte, hogy miként lehet egyre több embernek ugyanannyi vízből egészséges élelmiszert előállítani, és biztosítani az életet adó ivóvíz minőségét. A Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke azt kívánta a versenyzőknek, hogy a klímaváltozás iránti érdeklődésük maradjon fenn, a tudásuk gyarapodjon, amit minél több emberhez közérthető formában juttassanak el.
Áder János végezetül meghívta a diákokat a 2026 február végén immáron harmadik alkalommal megrendezendő Planet Budapestre, ami ezúttal a Vasúttörténeti Parkban egy hónapon keresztül várja a látogatókat. Az innovatív fenntarthatósági kiállításokon kívül élményprogrammal készül a szervező Kék Bolygó Alapítvány. Az egyetemisták közül az első helyezett Horváthné Dani Brigitta lett. Témája: Körforgásos gazdaság és hulladék mentesség – A világban jelenlévő hulladék hatása élő vizeinkre. Munkájában két nagy problémát mutatott be, amire megoldási lehetőséget kínált. Európában több, mint 9 millió tonna mosó- és tisztítószert használnak fel, amelyek összetevői a mosás után hulladékként jelennek meg a szennyvízben. Mint írta, egyik hagyományos szennyvíztisztítási módszer sem tudja tökéletesen eltávolítani őket a szennyvízből. Így az élővizekből kimutathatóak a maradványaik és az élővizek fontos paramétereinek változását – mint például a pH, vezetőképesség – okozzák. Mindez pedig az ökológiai egyensúly felbomlásához vezet. A másik nagy probléma, hogy Magyarországon évente 40-80 ezer tonna használt élelmi olaj keletkezik, amelyből mindössze 25 ezer tonna sütőolaj kezelése valósul meg. A kezeletlen hulladékolaj azonban veszélyes hulladéknak minősül, és nagy problémákat okozhat, ha kikerül a természetbe, hiszen eltömíti a talaj pórusait, az élővizek felületén szétterülve elzárja az oxigéntől a vízi élőlényeket, vagy egyszerűen dugulást és komoly károkat okoz a csatornarendszerekben. A használt élelmi olaj felhasználásának egyik lehetséges módja a szappan- vagy mosószergyártás. Kutatásában a használt élelmi olajból készít „mosószert” és ennek a veszélyes hulladék újrahasznosításával készült folyékony szappan-mosószernek és a kereskedelmi forgalomban kapható mosószereknek az ökotoxikus hatását hasonlítja össze a szürke szennyvízzel való öntözést, illetve az élővizekből kimutatható mosószermaradványok hatásait modellezve.
A második helyezést Soós Virág érte el. Tanulmányának címe: Víz=Élet – A víz mint a világot mozgató életerő szállító közege. E tanulmány célja, hogy feltárja a vízkörforgás és az éghajlatváltozás közötti kölcsönhatásokat, különös tekintettel a felhőzet, a csapadék, a párolgás és a talajnedvesség közötti összefüggésekre. A Közös jövőnk környezetvédelmi versenyen az egyetemisták közül Végh Péter esszéje lett a harmadik. Az ő témája is a „Víz=Élet” – A víz, mint a világot mozgató életerő szállító közege. Bevezetésként az olvasó figyelmét szeretné felkelteni az erdő és a víz kapcsolatának fontosságára. Betekintést szeretne adni az erdő komplex vízforgalmának rendszerébe, ezen kívül víz és az erdő egymásra gyakorolt hatásait bemutatni a következők alapján: A klímaváltozás hatására a magyarországi erdők egyre inkább a szárazsági erdőhatár közelébe kerülnek, veszélyeztetve fennmaradásukat. Ezért a vízgazdálkodás és az erdők vízviszonyainak vizsgálata kiemelt jelentőséget kap. Az erdők hosszú távú fenntartása és megfelelő vízgazdálkodása nélkülözhetetlen a természetes vízháztartás egyensúlyának megőrzéséhez.
