Fojtogató légszennyezés a Pilis kapujában

Miért fontos a légszennyezettség vizsgálata? Miért veszélyesek az ultrafinom részecskék? Most kiderül.

Már korábban is sejtettük, hogy Budapesten és környékén a szmog nem csak a gépjárművekből jön, hanem az elővárosok rengeteg fatüzelős kályhájából, kandallóiból és kazánjaiból is. Most ezt méréssel bizonyítottuk.

Az egyik rendkívül veszélyes légszennyezőt, az ultrafinom részecskéket mértük újévi kirándulásunk alkalmával. Az Időkép csapatával már korábban végeztünk egy hasonló mérést, akkor hőlégballonnal emelkedtünk a légszennyezők nyomába.

Miért az ultrafinom részecskéket mértük?

A hatályos uniós és hazai jogszabályi előírások szerint a részecskeszennyezettség (PM10 – 10 mikrométernél kisebb részecskék) évente legfeljebb 35 napon lépheti túl az egészségügyi határértéket (50 mikrogramm/köbméter). Az elmúlt 10 évben az ilyen napok száma Budapesten évente ennek körülbelül a kétszerese-ötszöröse volt (évi 60-180 nap). A részecskék tömege azonban nem jellemzi pontosan azok egészségkárosító hatását, hiszen ezen a mérettartományon belül is jelentős méretbeli és számbeli szórásban lehetnek jelen a levegőben, melyről a mérések nem adnak információt. Az ultrafinom részecskék (0,1 mikrométernél kisebb) nagyon nagy számban vannak jelen a levegőben. Az összes részecske 86 százaléka darabszámra ultrafinom, viszont a részecskék tömegének ez mindössze 1 százalékát adja. A kisebb részek nagy fajlagos felülete miatt az egészségkárosító hatásuk más, a kibocsátás csökkentésére is más stratégiák szükségesek. Ezt számos tudományos vizsgálat mutatta. Ezért fontos az 1,0 (0,1) mikrométer méret alatti tartomány esetén a részecskék számának a mérése. Összehasonlításként: az emberi hajszál keresztmetszete 60 mikrométer, a jogszabály a 10, valamint a 2,5 mikrométernél kisebb részecskék tömegének mérését írja elő, az emberi tüdőben a léghólyagocskák bejáratának az átmérője 200 mikrométer, a sejtsor vastagsága, mely a hajszálerekben a vért és a tüdőhólyagban a levegőt választja el, mindössze 0,5 mikrométer. Az ultrafinom részecskék mérete 0,1 mikrométer alatti.

Egészségügyi hatások

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) állásfoglalása szerint a légszennyező részecskék koncentrációjára nem tud meghatározni olyan határértéket, amely alatt biztosan nem károsítják az emberi egészséget. Álláspontja szerint ezek a részecskék nagy számban bizonyítottan rákkeltők. Belélegezve lerakódnak a tüdő legmélyén, ott gyulladást váltanak ki. A véráramba is bekerülnek a részecskék felszínén megtapadó súlyosan egészségkárosító, gyakran rákkeltő anyagok, és a szervezet más részein fejtik ki súlyosan káros hatásukat. Igazi tragédiát jelent az általuk okozott sok szív- és érrendszeri megbetegedés (vérrögképződés révén), illetve az asztma és allergia is. A dízelmotorokból származó részecskék trombózist okozhatnak az agyban. Patkánykísérletek szerint az ultrafinom részecskék belső vérzéseket is okozhatnak a tüdőben. Sajnos a hatás akár generációkon át érvényesül, az anyák szervezetébe jutó részecskék autizmust okozhatnak a születő gyermekben, vagy hirtelen csecsemőhalált.

A légszennyező részecskék emellett rátapadva a növényi pollenek felületére a polleneket is agresszívabbá teszik, illetve a pollenekkel együtt ezek a káros anyagok is bejutnak a szervezetünkbe.

A finom részecskék (PM2,5) évente csaknem 11 000 ember idő előtti elhalálozását okozzák hazánkban az Európai Bizottság megbízásából készült tanulmányok szerint. Ez Magyarországon 106 511 életév elvesztését jelenti évente, tehát aki emiatt a szennyező anyag miatt halálozik el idő előtt, átlagosan 10 évet veszít életéből. A PM2,5 okozta megbetegedések miatt pedig 2010-ben 2 592 155 munkanap esett ki, és a 2015. évi előrejelzések is hasonló számokat mutatnak. Városi környezetben a részecskék egyik fő összetevője a korom, mely a légköri transzportfolyamatok révén a sarkvidékre jut. A jégsapkára lerakódva jelentősen gyorsítja a sarki jégtakaró olvadását, és hozzájárul az éghajlatváltozáshoz. Ennek közvetett hatása Budapesten a nyáron megnövekedett számú hőségnapok és egyéb szélsőséges időjárási jelenségek formájában jelentkezik, ami jelentős számú (Budapesten évi 118-120 személy) idő előtti halálozást és szintén komoly gazdasági károkat okoz.

A vizsgálati eszköz

A mérést egy TSI P-Trak 8525 típusú ultrafinom részecskéket számláló műszerrel a Levegő Munkacsoport munkatársa, Lenkei Péter végezte.

A teljes cikk itt olvasható.

Ajánlott tartalom

GKI: jelentős feladat lesz a klímacélok elérése az EU-nak is

Az Európai Unió kötelező célként tűzte ki magának a klímasemlegesség 2050-re történő elérését, ehhez a következő évtizedekben jelentős mértékben kell csökkenteni az üvegházhatást okozó gázok jelenlegi kibocsátási szintjét a GKI Gazdaságkutató Zrt. elemzése szerint.