Japánban 8,8-es a földrengés

Az amerikai földtani intézet (USGS) 8,8-es erősségűre módosította korábbi jelentését a pénteki japán földrengésről.

A hatóságok a cunami mértékét korábban még hat méteresre tartották, ezt most tíz méteresre becsülték.
A keletkezett szökőár az oroszországi Szahalin szigetének partjait, valamint az Északi-Mariana-szigeteket is fenyegeti.
Az NHK állami tévé szerint a katasztrófának “sok sérültje van”. A tokiói parlamentben kilengtek a csillárok, nagy riadalom keletkezett. Az országban leállították a sebesvonatok közlekedését.

A partoktól 125 kilométerre, tíz kilométeres mélységben keletkezett földrengés után cunamiriadót rendeltek el. A szökőár 800 km/h sebességgel halad, Japán után leghamarabb Tajvant érheti el, magyar idő szerint fél 11-kor, utána a Fülöp-Szigetek, Indonézia, az Egyesült Államok csendes-óceáni szigetei, majd az amerikai kontinens nyugati partvidéke következhet. Oroszországra, Pápua Új-Guineára, Fidzsire, Guatemalára, Salvadorra, Costa Ricára, Nicaraguára, Panamára, Hondurasra, Ecuadorra, Kolumbiára és Perura is kiterjesztették a cunamiriadót.

Ahogy azt a Richter-skála szerinti 8,8-es erősség is jelzi, a Japánt megrázó földrengés igen erős volt. Chilét tavaly hasonló erejű földrengés rázta meg, abban félmillió lakóépület rongálódott meg, 25-30 milliárd dollár kár keletkezett. Az utolsó nagyobb japán földrengés a 7,2-es erősségű, 1995-ös volt, ami romba döntötte Kobe városát. Akkor 6433-an vesztették életüket, a kár értéke 100 milliárd dollár volt. A 2004 karácsonyi, 300 ezer halálos áldozatot követelő szökőárt egy 9,2-es erősségű földrengés okozta.

Ajánlott tartalom

A vizek sótartalmának növekedése evolúciós változásra kényszeríti a planktonikus szervezeteket

A HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont munkatársai folyamatosan vizsgálják, hogy az emberi tevékenység, illetve az emiatt zajló klímaváltozás milyen változást okoz a környezeti feltételekben, és hogyan reagálnak erre az élőlények.