Fontos felfedezés a cápák törzsfejlődésében

Egy nem rég felfedezett lelet miatt felül kell vizsgálni a cápák származástörténetével kapcsolatos eddigi ismereteinket. Egy, a földtörténeti ókorból származó jó állapotban fennmaradt fosszíliára bukkantak, amely akár át is írhatja a faj evolúciójáról hitt eddigi ismereteinket.

A cápaalakúakat a halak állatkörének ősi, és a csontos halakénál primitívebb csoportjának tartják a porcból álló vázszerkezetük miatt. Eddigi tudásunk szerint az az elfogadott elmélet, hogy az összes halféle az állkapocs nélküliek ősi csoportjából származik. Körülbelül 400 millió évvel ezelőtt kettévált az állkapocs nélküliek csoportja, és a porcos vázból kialakult a csontos struktúrával rendelkező halfajok halmaza, valamint megmaradtak a porcos vázszerkezetű vízi élőlények is. Utóbbi közé sorolhatjuk az úgynevezett Selachimorphákat, azaz a cápaalakúakat, de ide tartoznak a ráják is. Elter Tamás, az Origo tudomány rovatának vezetője arra mutat rá, hogy a szóban forgó 380 millió éves egészben megmaradt lelet döbbenetes módon csontos struktúrákat tartalmaz. A devon-időszakból származó fosszíliát John Long, egy ausztrál paleontológus fedezte fel. John Long szerint a cápák evolúciója fordítottja a csontos halakénak, tehát csontos vázszerkezetből alakult át porcos struktúrává a cápák törzsfejlődése során. Éppen ezért a cápák evolúciós történetének eddigi elméletét felül kell vizsgálni.

Ajánlott tartalom

Kék bolygó – A talajmegújító gazdálkodással egészségesebb élelmiszerhez juthat a fogyasztó

A talajmegújító mezőgazdaság, a no-till technológia alkalmazása nem csak a talajeróziót csökkenti és a talaj vízmegőrző képességét javítja, hanem a fogyasztók is egészségesebb élelmiszerekhez juthatnak általa - hangzott el Áder János volt államfő, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke Kék bolygó című podcastjának hétfőn közzétett legújabb, a legnépszerűbb videómegosztó portálon is elérhető adásában.