Forradalmi változások a hazai zöldenergia-rendszerben?

A Kormány közzétette a megújuló energiaforrásból származó villamosenergia-termelés támogatási rendszerének átalakítását célzó jogszabálycsomag tervezetét.

A javaslat alapján a legtöbb megújuló energiaforrásból villamos energiát előállító termelő számára megszűnik a kötelező átvételre való jogosultság, és a helyét átveszi a prémium típusú támogatási rendszer. A javaslat lényege, hogy az igen alacsonyan meghúzott korlátnál, 0,5 MW termelési kapacitásnál nagyobb erőműegységeknél megtermelt “zöld áramot” a jövőben a szabad piacon kell értékesíteni, az eladási áron felül pedig a termelők előre meghatározott egységnyi kiegészítéshez, azaz prémiumhoz juthatnak. Dr. Tóth Máté LL.M, a Faludi Wolf Theiss Ügyvédi Iroda energetikai csoportjának szenior ügyvédje szerint az új szabályozási koncepció sajátosságai a megújuló villamosenergia-piac lényegi átalakulását hozhatja: a meglévő és a piacra lépést fontolgató szereplőknek az eddigiektől egészen eltérő szempontokat kell majd mérlegelniük a beruházásuk megtérülése kapcsán. Körültekintő végrehajtása esetén azonban az új koncepció alkalmas lehet a megújuló energiaforrások felhasználási részarányának növelésére bizonyos technológiák ösztönzőbb támogatásán keresztül, a lakossági energiaárak tartósan alacsonyan tartása mellett.

A nyilvánosságra hozott jogszabály-tervezetek alapján a jelenleg működő kötelező átvételi rendszer várhatóan a 0,5 MW-nál kisebb kapacitású erőműegységek valamint a demonstrációs, azaz kísérleti projektek esetén működik csak tovább változatlan formában. Az ennél nagyobb teljesítőképességű megújuló energiaforrást felhasználó termelők önállóan, piaci alapon lesznek kötelesek a megtermelt villamos energiát értékesíteni. Az “elvárt” eladási árat a rendszerirányító MAVIR ún. referencia piaci árként fogja meghatározni a magyar villamosenergia-tőzsde, azaz a HUPX árai alapján. Ezzel párhuzamosan a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH), az előállítás költségeire valamint az adott projekt méltányos megtérülésére figyelemmel meghatározza majd a „zöld áram” támogatott árát. A támogatott ár és a referencia piaci ár közti különbség az, amelyet zöld prémiumként a MAVIR a termelőnek kifizet majd. Ezzel lesz biztosítva a megújuló villamosenergia-termelés jövedelmezősége, egyúttal pedig csökken a konjunktúraciklus-idegen zöldszabályozás piaci áraktól való eddigi távolsága.

A legalább 1 MW teljesítményű termelők az EU elvárásával összhangban a támogatásra való jogosultságot kizárólag olyan tendereztetési eljárás alapján nyerhetik el, amely pályázatok célja a legversenyképesebb projektek kiválasztása lesz. Az 1 MW alatti termelők esetén a támogatott villamos energia mennyiségéről, a támogatás időtartamáról a MEKH kérelemre, adminisztratív úton dönt majd.

A biomasszát vagy biogázt felhasználó már működő erőműegységekre is vonatkozik az új szabályozás: e termelőket ún. barna prémium bevezetésével kívánják majd támogatni. A MEKH által megállapított összegű barna prémium célja, hogy az olcsóbb fosszilis energiaforrást is felhasználni képes termelőt a biogázból/biomasszából történő villamosenergia-előállítás fenntartására ösztönözze. Az eddig nyilvánosságra került tervezeteken felül a nap- és szélerőművek vonatkozásában remélhetően további speciális szabályok kerülnek majd megállapításra. Mint ismeretes, a szélerőművi kapacitások esetében igen hányattatott volt a szabályozás sorsa, mely részben abból adódott, hogy ezen energiaforrások rendelkezésre állásának időbeli hullámzását (a pótlásuk, az ún. kiszabályozhatóságuk kérdését) a jogalkotó korábban nem kezelte megfelelően. Ráadásul a szükséges korrekciót elvégző jogszabály-változások nem eredményezték a kívánt hatást, hasonlóan például a kapcsoltan termelő gázmotorok sorsához nagyfokú kiszámíthatatlanságot teremtettek. E területeken a piac régóta kivár; a jogalkotó számára az új támogatási koncepció elfogadása alkalom lehet e speciális területek rendezésére is, ami az eddigi szabályozási változások okán kialakult piaci bizonytalanságot, illetve országkockázatot csökkentheti majd.

Magyarország az Európai Unió felé azt vállalta, hogy 2020-ra a teljes energiafelhasználás 14,65%-át megújuló forrásokból fedezi. “Az új támogatási koncepcióval ennek elérésére, illetve meghaladására nagyobb lehetőség nyílhat, mivel a tervezet európai léptékű és piacbarát, miközben figyelemmel van olyan korábbi sajnálatos szabályozási deficitekre is, mint az említett kiszabályozhatóság, vagyis az ellátás-biztonság problémája illetve a szabályozás alacsony kiszámíthatósága, az országkockázat. Sok fog múlni azonban a tényleges prémium árakon, illetve a korábban mostohán kezelt területek megnyugtató rendezésén” – mondta el Dr. Tóth Máté.

A megújuló energiaforrások felhasználási részarányának növelése, lényegében az új kapacitások létesítésének ösztönzése a lakosságra nézve nem jelent majd többletterhet, hiszen a támogatási rendszer forrását továbbra is a nem egyetemes szolgáltatás körében ellátott felhasználók (pl. ipari fogyasztók) általi befizetések képezik majd. Ellenkezőleg: a körültekintő prémiumár-képzés a korábbi nagyban konjunktúra-idegen támogatott árak fenntartási, “bekerülési” költségéhez képest alacsonyabb terhet jelenthet, mely érdemben hozzájárulhat az energiaárak tartósan alacsony szinten tartásához is.

Ajánlott tartalom

Miért érdemes otthoni víztisztítót használni?

Talán felesleges luxusnak tűnhet az otthoni víztisztítók használata, hosszú távon nagyon jó befektetésnek bizonyulhatnak, ráadásul csökkenthetik a háztartás műanyaghasználatát is.