Már Európában is kimutatható a fukusimai szennyezés

A legérzékenyebb nukleáris méréstechnikai eszközökkel már kimutatható Európában a fukusimai erőműből kiszabadult radioaktivitás. A legnagyobb mért dózis tízmilliószor kisebb a természetes háttérsugárzásnál, semmilyen egészségügyi következménye sincs.

Három héttel a Japánra lesújtó, nukleáris katasztrófát okozó földrengés és cunami után már Európában is kimutatható a sugárszennyezés, számolt be közleményében Aszódi Attila, a Budapesti Műszaki Egyetem Nukleáris Technikai Intézetének igazgatója. Az Országos Atomenergiahivatal tájékoztatása szerint szerdán az európai környezetellenőrző állomások 10–500 µBq/m3 (mikrobecquerel per köbméter) koncentrációban mutattak ki radioaktív jód-131-es izotópot a levegőben. „Ez az aktivitáskoncentráció csak rendkívül érzéken nukleáris méréstechnika segítségével mérhető, sugárvédelmi, egészségügyi következménye egyáltalán nincsen” – írja közleményében Aszódi. A dózisintenzitásban, azaz az embereket érő sugárzás szintjében nem tapasztaltak változást.
A méréseket Aszódi leírása szerint úgy végzik, hogy a környezetellenőrző állomásokon speciális szűrőkön folyamatosan levegőt szívnak át, 48 óra alatt 2500 m3-t. A szárón fennmaradt mintán 16–28 órás mérési idővel, nagy felbontású detektorokkal megmérik a sugárzás intenzitását és spektrumát. A maximálisan mért 500 µBq/m3 jód aktivitáskoncentráció azt jelenti, hogy egy köbméter levegőben 33 percenként történik egy-egy radioaktív jódbomlás. „Ez a természetes sugárzás által adott háttérhez képest elhanyagolható dóziskövetkezményekkel jár, annál több mint 10 milliószor kisebb” – írja Aszódi.

Ajánlott tartalom

Kína és Magyarország új kutatóközpontot hoz létre Zalaegerszegen

Intelligens, új energiájú járművekre és energiatároló rendszerekre fókuszáló kutatási, fejlesztési és tanúsítási központot tervez létesíteni Zalaegerszegen egy kínai–magyar konzorcium.