Közismert, hogy termálvízzel lehet fűteni, az viszont kevéssé él a köztudatban, hogy folyóink, tavaink és a felszín közeli vizek is alkalmasak fűtésre-hűtésre hőszivattyúk alkalmazásával.

Fűtés a Duna vizével – hőszivattyúval

Közismert, hogy termálvízzel lehet fűteni, az viszont kevéssé él a köztudatban, hogy folyóink, tavaink és a felszín közeli vizek is alkalmasak fűtésre-hűtésre hőszivattyúk alkalmazásával.

Elsőként Heller László (1907–1980) gépészmérnök, egyetemi tanár javasolta még 1937-ben, hogy hőszivattyút használjanak az épületek fűtésére írja publikációjában Dr. Komlós Ferenc. Ugyancsak ő volt az is, aki javasolta, a magyar Parlamentet és a Műegyetemet a Duna vizéből nyert megújuló energiával fűtsék hőszivattyúkkal. Tervei eddig nem valósultak meg, de érdemes végiggondolni miként is lehet hazánkban a felszíni vizekből hőenergiát nyerni. Az ma már közhelyszámba megy, hogy a fosszilisenergia-készletek kimerülése miatt és a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése érdekében megújuló energiákat kellene használnunk. A gyakorlatban erre az egyik legalkalmasabb eszköz a hőszivattyú. Bár működtetéséhez elektromos energiát használunk, mégis megújulónak tekintjük, mert segítségével a befektetett villamos energia 3–5-szörösét nyerjük vissza hőenergia formájában.

A hőszivattyúval termelt hőenergia fűtésére, hűtésére, használati meleg víz előállítására is fölhasználható. Leggazdaságosabb, ha alacsony hőmérsékletű fűtőrendszerekben használják, azaz felületfűtésre – padló-, fal- vagy mennyezetfűtésre –, esetleg nagy felületű radiátoros fűtésre, ahol is a radiátor hőfoklépcsői: 55/45 Celsius-fok, majd 40/30 Celsius-fok, a korábbi 90/70 Celsius-fok és 75/60 Celsius-fok helyett. Sőt alkalmazható épületszerkezet temperálásra is. Amellett, hogy a hőszivattyús rendszerek megújuló energiát használnak a felületfűtés külön előnye, hogy sugárzó fűtés, így a kellő hőérzethez 2–3 Celsius-fokkal alacsonyabb hőmérséklet is elég, ehhez pedig 10–15 százalékkal kevesebb hőenergia szükséges.  Jelentős előnye még a hőszivattyúnak, hogy az ennek megfelelően kialakított rendszer nyáron hűtésre is használható. Mint tapasztaljuk a nyári hűtés több energiát emészt föl, mint a téli hűtés. Ha valaki hőszivattyús rendszert kíván beépíteni, csak olyat ajánlott, amely a nyári hűtésre is alkalmas.
De honnan is vegye a hőt a hőszivattyú? A víz-víz típusú készülékek talajvízből, kútból folyóból, tóból nyerhetik ki az energiát épületeink fűtésére és hűtésére. A Duna menti országok és fővárosaik – Bécs, Pozsony, Budapest, Belgrád – kiemelkedő hidrológiai adottságokkal rendelkeznek. Ha a folyóból nyernénk a hőenergiát, akkor nem csak olcsóbban tudnánk fűteni–hűteni, hanem a nagyvárosok levegője is tisztább lenne. Az ország lakott területeinek nagy része vizeink közelében található.

Nagy tavaink – Balaton, Fertő tó, Velencei-tó;
víztározóink – Markazi-, Rakacai-, Lázbérci-tározók, Tisza-tó;
folyóink – Duna, Tisza, Maros, Körös, Kraszna, Szamos, Bodrog, Hernád, Sajó, Zagyva, Ipoly
mind-mind alkalmasak lennének víz-víz rendszerű hőszivattyúk alkalmazására.

A vizeinkből nyert energiával nem csak családi házak fűthetők, hanem társasházak, lakótelepek fűtésére is alkalmas a lenne a rendszer. Van már több példa erre is, ez egyik Budapest XIII. kerületében a Hun utcában található 256 lakásos társasházat fűtik hőszivattyús rendszerrel. Itt a Dunához kapcsolódó, 15 méter mélyen húzódó föld alatti vízfolyásból nyerik a 12 Celsius-fokos vizet, amelyet körülbelül 5 Celsius-fokkal hűtenek le, amellyel 62–63 Celsius-fokos vizet is képesek előállítani, ezzel fűtik az épületet és melegítik a használati meleg vizet. Általános alapelv, hogy a felhasználás helyére kis veszteséggel kell a vizet eljuttatni. A folyóvíz hőjének kinyeréséhez pedig el kell végezni a szükséges munkafolyamatokat, mint az ülepítés, szűrés, lágyítás, gáztalanítás. A hőszivattyús rendszert úgy ajánlott kialakítani, hogy nagy hidegben is legalább 6 Celsius-fokos legyen a vízhőmérsékletet. Ez a rendszerbe épített hőcserélő segítségével bevitt hulladékhővel vagy termálvízzel, vagy a parti szűrésű kutak melegebb vizével oldható meg. Az elfolyó víz hőmérsékletét 2 Celsius-fokos legkisebb hőmérsékletre szükséges szabályozni. A Duna vízkivételét és visszavezetését a tél leghidegebb időszakában a hálózat megfelelő szakaszolásával meg kell állítani. Az ilyenkor keringetett víz melegítését a hőcserélőben más hőtermelő, illetve csak ilyenkor működtetett csúcskazán biztosíthatja.

Ajánlott tartalom

Áramot termel és árnyékot ad: miért választják egyre többen a napelemes parkolótetőket?

Még közel sem olyan sok tetőn jelentek meg napelemek itthon, mint tőlünk nyugatabbra, de máris itt egy másik remek lehetőség. Napelem ugyanis máshová is kerülhet, mint családi házak vagy középületek tetejére.