A gazdasági és technológiai fejlődésnek köszönhetően az emberiség energiaigénye az elmúlt században tízszeresére nőtt. A környezetszennyezés és a hagyományos energiahordozók fogyása egyre inkább rá fogja kényszeríteni az emberiséget arra, hogy fokozottabban vegye igénybe a megújuló energiaforrásokat. Ilyen például a nap, a szél, a geotermikus energia, és ami hazánkban a leginkább elterjedt: a biomassza.

Fűtés biomasszával

A gazdasági és technológiai fejlődésnek köszönhetően az emberiség energiaigénye az elmúlt században tízszeresére nőtt. A környezetszennyezés és a hagyományos energiahordozók fogyása egyre inkább rá fogja kényszeríteni az emberiséget arra, hogy fokozottabban vegye igénybe a megújuló energiaforrásokat. Ilyen például a nap, a szél, a geotermikus energia, és ami hazánkban a leginkább elterjedt: a biomassza.

A biomassza, mint energiaforrás 5 nemzetgazdasági ágazatból származhat: növénytermesztésben és erdészetben képződő melléktermékekből, állattenyésztésből, élelmiszeriparból, és a kommunális és ipari hulladékokból.

Magyarországon a legelterjedtebb formája az ún. szilárd biomassza, hiszen hazánkban adott a jó föld, a jó környezet a mezőgazdasági biomassza-termeléshez.
[media id=41 width=600 height=420]

Ajánlott tartalom

Gigaberuházás jön: 450 MW napelem és óriási energiatároló épül Magyarországon

Magyarországi napenergia-hasznosítási és energiatárolási beruházáshoz nyújt finanszírozást az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD).