A hagyományos gázár támogatást fokozatosan meg kell szüntetni és az így felszabaduló pénzeket az alternatív energia felhasználás ösztönzésére kell fordítani - hangsúlyozta Garamhegyi Ábel szerdán Budaörsön a magyar biogáz konferencia nyitó előadásában.

Gázár támogatás helyett az alternatív energia arányát kell növelni

A hagyományos gázár támogatást fokozatosan meg kell szüntetni és az így felszabaduló pénzeket az alternatív energia felhasználás ösztönzésére kell fordítani – hangsúlyozta Garamhegyi Ábel szerdán Budaörsön a magyar biogáz konferencia nyitó előadásában.

A gazdasági minisztérium államtitkára kifejtette, hogy a változtatásra az ország import gázfüggőségének mérséklése miatt van szükség. Az alternatív energia részarányának növelésére európai uniós forrásokat is be kell vonni. Annál is inkább, mert az EU előírása szerint 2020-ig a tagországoknak az összes energiafelhasználáson belül az alternatív források részarányát 20 százalékra kell növelni – tette hozzá.

Magyarország a 15 százalékos részarány elérését vállalta, amelyet az államtitkár reálias célkitűzésnek nevezett. Az alternatív energia források hazai felhasználásában a biomassza 30-32 százalékkal szerepel, ami jónak mondható, így elsősorban a napenergia és a biogáz részarányának növelésre kell törekedni. A   biogáz felhasználás jelenleg 0,8 százalékot képvisel, mértékét ugyan többszörösére lehet növelni, de ehhez költségigényes technológiai fejlesztésekre van szükség – hangsúlyozta.

A biogázt nem csupán az áramtermelésre, hanem emellett a távhőszolgáltatásban is hasznosítani lehetne. Emlékeztetett rá, hogy az év közepén hatályba lépő új távhő törvény a távhőszolgáltatás versenyképességének fokozására született. Csakhogy a fűtőművek 70 százaléka önkormányzati tulajdonban van, így a fejlesztést is ennek a szférának kellene állnia – hívta fel a figyelmet Garamhegyi Ábel. Nehezíti a megújuló energia bevonását a távhőszolgáltatásba az is, hogy a hőenergia gazdaságosan csupán kis távolságba, legfeljebb 3,5 kilométeres körzetbe továbbítható – fűzte hozzá.

Bibók Zsuzsanna,a környezetvédelmi tárca helyettes főosztályvezetője előadásában hangsúlyozta: a globális klímapolitika irányelveivel összhangban készült el 2008-ban a nemzeti éghajlat változási stratégia. Ennek fontos eleme a biogáz felhasználás évi 6-7 százalékos elérése 2020-ig. A cél teljesítéséhez elsősorban a szennyvíztisztító telepeken keletkező, jelenleg évi 170 ezer tonnányi szennyvíziszap hasznosítása kínál jó alapot. Jelenleg már 16, a saját áramszükségletét iszapból előállító szennyvíztelep működik az országban.

A szakember szerint a nagyüzemi állattartó telepeken összegyűlő trágya is jól hasznosítható biogáz, illetve belőle áram előállítására. Főként a regionális ellátásban, a kistérségek részére nyújtott energiaszolgáltatásban lehet e megoldásoknak nagyobb szerepük – hangsúlyozta.

Ajánlott tartalom

A gázkereskedelemre kivetett vám veszélyezteti az uniós energiaszolidaritást

A határokon átnyúló gázkereskedelemre kivetett német illeték veszélyezteti az Európai Unió energetikai szolidaritását - jelentette ki Kadri Simson energiaügyekért felelős uniós biztos hétfőn Brüsszelben.