Gázhűtésű gyorsreaktor

Az atomerőművek sugárzásveszélyes hulladéka rendkívül környezetkárosító, ezért a gázhűtésű kísérleti gyorsreaktor erre a problémára nyújthat megoldást.

Olyan kérdésekre keresi a választ, hogy a jövőben honnan teremtjük majd elő a fűtőanyagot, és hogy azután mit csinálunk a kiégett fűtőelemekkel. A jelenleg alkalmazott gyakorlatban a kiégett fűtőelemeket geológiai tárolókba temetik a föld alá és rendkívül hosszú ideig kell őrizni, így a jövőben szükség lesz egy olyan megoldásra, ami hasznosítja a kiégett fűtőanyagot. Ezt a technológiát kísérletezik a negyedik generációs atomreaktor megalkotásában.

Az atomreaktorokban vízhűtésű rendszer működik, ezt tervezik kiváltani a gázhűtésű gyorsreaktorral, ami egy jóval hatékonyabb eljárást adhat a maghasadás szempontjából. A rendelkezésünkre álló uránkészlet 60-70 évig elegendő, ha a jelenlegi technológiát ugyanilyen felhasználási intenzitással alkalmazzuk. A negyedik generációs atomreaktor lehetővé tenné, hogy a rendelkezésre álló készlet megháromszorozza a felhasználás időtartamát, mert több energiát állítana elő ugyanannyi mennyiségű uránból. Emellett fontos kérdés a hulladékanyag koncepciójának megalkotása.

Az OzoneNetwork Egyenlítő c. műsorának pénteki vendége Horváth Ákos, a Magyar Tudományos Akadémia Energiatudományi Kutatóközpont Főigazgatója azt mondja, ezek az új generációs gyorsreaktorok az ismert elveken túl olyan hőmérsékleten működnének, amelyek messze meghaladják a mai faüzemelő atomreaktorokét. Ez a hűtő közeg alkalmas lenne arra, hogy a kémiai ipar számára hasznosítható, tehát ipari hőként funkcionáljon.

Ajánlott tartalom

Az új lakcímbejelentések után is igényelhető támogatás az energetikai otthonfelújítási programban

Az új lakcímbejelentések után is igényelhető támogatás az energetikai otthonfelújítási programban - közölte az Energiaügyi Minisztérium az MTI-vel.