A mélygarázsokat ugyan el kell felejteni és a csomagtartó egy része is egy nagy palack áldozata lesz, viszont cserébe a benzinhez képest fél áron megúszható a tankolás és a levegőbe is kevesebb káros anyag kerül.

Gázzal is kikerülhető a magas benzinár

A mélygarázsokat ugyan el kell felejteni és a csomagtartó egy része is egy nagy palack áldozata lesz, viszont cserébe a benzinhez képest fél áron megúszható a tankolás és a levegőbe is kevesebb káros anyag kerül.

Jelenleg mintegy nyolcvanezer gázüzemű jármű fut nálunk, ami csupán néhány százaléka a több mint hárommilliós hazai járműállománynak, még úgy is, hogy a gázos autók száma az utóbbi időben gyors növekedésbe kezdett, de még így is nagy a lemaradásunk több európai országhoz képest: Olaszországban és Lengyelországban például milliószámra közlekednek gázzal az utakon, de Németországban, Nagy-Britanniában, Franciaországban és a Benelux-államokban is népszerű – és van, ahol államilag támogatott – a gázüzem. Általában a miénknél alacsonyabb árral és sűrűbb töltőhálózattal találkozunk ezeken a helyeken. Nálunk jelenleg 200-210 forintos literáron érhető el az LPG, vagyis jóval olcsóbb a 95-ös benzinnél, de nemcsak ezért érdemes elgondolkodni a használatán, ugyanis egy gázrendszerű autó jóval kevesebb káros anyagot ereszt a levegőbe egy benzineshez képest.

 
Többet fogyaszt gázzal az autó
A benzinhez mért olcsósága és tiszta üzeme mellett természetesen vannak a gázautózásnak hátrányai is: gázból többet fog fogyasztani az autónk, vezetési stílustól és a körülményektől függően akár 10-15 százalékkal. Ennek oka az, hogy bár a benzinénél nagyobb az égéshője, de jóval kisebb a sűrűsége, tehát ugyanakkora teljesítményhez több üzemanyag kell. Általában a néhány százaléknyi teljesítménycsökkenést szokták még negatívumként emlegetni, de egy jól beállított, modern rendszernél, amely ezt tudja ellensúlyozni, a viselkedés karakterisztikája szinte nem változik. Szmogriadó esetén, bár sokkal jobbak az értékei, nem különböztetik meg a benzinautóktól, hiszen kettős üzeméből az egyik benzinnel működik. Sokkal kellemetlenebb hátrány a behajtási korlátozások: Magyarországon tiltják a mélygarázsokba való beállást, ugyanis a levegőnél nehezebb LPG szivárgás esetén megülne a padlón, robbanásveszélyes mennyiségben gyűlhetne össze – ha szivárogna. De nem teszi, mert a rendszerek tömítettsége sokszorosan túlbiztosított, ráadásul ugyanígy a benzin is szivároghatna, és a benzingőz ugyancsak robbanékony. Ha szerencsénk van, felrobbani ugyan nem fog soha velünk az utólag beépített gáztartály, viszont rengeteg helyet elfoglalhat a csomagtartóból, így ezt a szempontot sem árt mérlegelni a beépítés előtt.

 
A világ egyik leghasznosabb mellékterméke az LPG
Az autóban használatos LPG (Liquified Petroleum Gas) egy cseppfolyós halmazállapotú gáz, legalábbis a maga 6 baros, tartályos tárolási állapotában. A levegőbe jutva hirtelen, hő elvonásával gázhalmazállapotúvá válik, ezt tapasztalni a tankolópisztoly levételekor: a szelep mellett kiszökik egy kevés, fagypárát szisszentve a levegőbe. De mi a nevében a “petroleum” (kőolaj)? Az LPG tulajdonképpen melléktermék, a kőolaj feldolgozása során “keletkezik” legfőbb összetevői, a propán és a bután, két gázhalmazállapotú anyag. Vagyis az autógázt akár háztartási pb-gáznak is tarthatnánk, ám annál tisztább összetételű. Előállítása során harmadik összetevőként etil-merkaptánt kevernek hozzá, ez a szagosító biztosítja, hogy szivárgáskor észlelhessük az egyébként színtelen, szagtalan gázt. Nem véletlen, hogy a gázautózás még mindig kicsit fapados és kezdetleges megoldásnak számít az autós berkekben, hiszen nehéz elfelejteni, amikor évtizedekkel ezelőtt a gányolással beszerelt pb-gázpalack mellett masszív illatfelhő jelezett egy-egy úttörő megoldást az utakon.

 
A teljes cikk itt olvasható.

Ajánlott tartalom

A világ első elektromos légi töltőállomása elkészült

A Skycharge jóváhagyása fontos mérföldkövet jelent a légi közlekedés forradalmasításában.