Jelentősen fellendülhet a geotermikus energia felhasználása az Egyesült Államokban a következő években. Az Obama-kormányzat komoly forrásokkal támogatja a beruházásokat, s úgy tűnik, hogy a kockázati tőke is lát fantáziát a Föld hőjének befogásában. Közben egyre több hang hívja fel a figyelmet a földrengésveszélyre, amely a több kilométer mélyre hatoló fúrásokkal jár.

Geotermikus boom az Egyesült Államokban

Jelentősen fellendülhet a geotermikus energia felhasználása az Egyesült Államokban a következő években. Az Obama-kormányzat komoly forrásokkal támogatja a beruházásokat, s úgy tűnik, hogy a kockázati tőke is lát fantáziát a Föld hőjének befogásában. Közben egyre több hang hívja fel a figyelmet a földrengésveszélyre, amely a több kilométer mélyre hatoló fúrásokkal jár.

Egy kezdő amerikai cég, az AltaRock Energy a napokban vágott bele nagyszabású geotermikus projektjébe Kaliforniában; a beruházás helyszíne alig kétórányi autóútra fekszik San Franciscótól. Az erőműben a fúrófejek három kilométer mélyen hatolnak majd be a kemény sziklarétegbe, hogy aztán a lyukakon keresztül nagy nyomású vizet pumpáljanak a kőtömbökbe. A víz a sziklaréteg repedéseibe tódulva szétfeszíti a hatalmas tömböket, és egy szerteágazó repedésrendszert hoz létre. Az így keletkező üregekbe később hideg vizet engednek le, és miután a forró sziklák felmelegítették, felszivattyúzzák – számolt be a tervekről a The New York Times nemzetközi kiadása, az International Herald Tribune (IHT).

A geotermikus energia felhasználása egészen a közelmúltig olyan helyekre korlátozódott, ahol természetes földalatti vízkészlet állt rendelkezésre, és a kőzetek elég porózusak voltak ahhoz, hogy a vizet gazdaságos legyen a felszínre hozni. A fúrási távolságon belüli potenciális geotermikus energia túlnyomó része azonban száraz és viszonylag tömör sziklarétegekben található. Az ilyen esetekre fejlesztették ki az úgynevezett EGS (Enhanced Geothermal System) technológiát, amelyet az AltaRock is alkalmaz Kaliforniában.

Az új beruházást a megújuló energiaforrások iránt elkötelezett washingtoni kormány mellett az üzleti szféra is támogatja. Az amerikai energiaügyi minisztérium 36 millió dollár forrást biztosított a cégnek, s számos nagy kockázatitőke-társaság, egyebek közt a Google is a projekt mögé állt. Az IHT szerint a kaliforniai beruházást hasonló projektek tucatjai követhetik az Egyesült Államokban. A Google becslése alapján a geotermikus energia 2030-ra az USA energiafogyasztásának akár 15 százalékát is fedezheti. Az amerikai kormány eddig több mint 200 millió dollárt fordított az AltaRockéhoz hasonló programok támogatására Idahóban, Nevadában és Kaliforniában.

A geotermikus energia sokak szerint kulcsfontosságú szereppel bír az olaj- és gázfüggőség felszámolásában. A földhő nagy előnye a legtöbb megújuló energiaforrással, így a nap- és a szélenergiával szemben, hogy időjárástól független, állandóan rendelkezésre álló energiaforrást szavatol. Bár a hő felszínre hozása felszabadít némi üvegházhatású gázt, ám ennek mennyisége messze elmarad a fosszilis energiahordozók felhasználásakor kibocsátott volumentől. A geotermikus energia felhasználási lehetőségei ezenkívül igen sokrétűek: a lakóépületek, az ipar és a mezőgazdaság fűtési igényeinek közvetlen kielégítése mellett elektromos áram termelésére is használható.

Alcím: Megremeg a föld

Mindez szinte mesébe illő volna, csakhogy az EGS-technológiának van egy komoly veszélye: a sziklák megrepesztése erős földrengéseket válthat ki, ahogyan az két és fél éve Bázelben bebizonyosodott. Az észak-svájci városban a kaliforniaihoz nagyon hasonló módszerrel próbálták befogni a geotermikus energiát, bár a fúrófejek itt valamivel tovább, közel öt kilométer mélyre hatoltak. Egy ideig minden rendben is folyt, mígnem 2006. december 8-án egy Richter-skála szerinti 3,4-es erősségű földrengés rázta meg a várost, jelentős kárt és riadalmat okozva. Az erőművet azonnal leállították, a rengések azonban még egy évig folytatódtak; közülük háromnak az erőssége a 3-as szint feletti volt.

Az AltaRock azonban hallgat minderről. A bázeli eseményeket meg sem említik abban a jelentésben, amelyet a szabályozó hatósághoz juttattak el a projekt várható szeizmikus hatásairól. Az amerikai cég úgy érvel, bizonytalan, hogy valóban a fúrás okozta-e a földrengést Svájcban. Annak ellenére állítja ezt, hogy a svájci kormány által felkért szakértők annak idején minden kétséget kizáróan megállapították, hogy valóban ez volt a helyzet.

Az amerikai cégnél azt bizonygatják, hogy leszűrték a bázeli földrengés tanulságait, és a kaliforniai erőmű teljesen biztonságosan működik majd – többek között a svájcinál fejlettebb ellenőrző rendszernek köszönhetően. Ezt támasztja alá a Massachusettsi Műszaki Egyetem (MIT) EGS-technológiáról szóló, 2006-ban készült átfogó tanulmánya is, amely szerint az előidézett földrengések száma és ereje megfelelő technológiával kordában tartható. Mindez persze nem nyugtatja meg teljesen a helyi lakosságot, amelynek egy része aggodalommal figyeli a fúrások megindulását. Steven E. Koonin, az energiaügyi minisztérium tudományos munkatársa a lapnak nyilatkozva leszögezte, hogy folyamatosan követik az eseményeket, és bármilyen probléma felmerül, megteszik a szükséges lépéseket.

Ajánlott tartalom

Kína nélkülözhetetlen a globális klímavédelmi célok eléréséhez

Meg kell erősíteni az együttműködést Kínával, mert nélküle lehetetlen teljesíteni a globális klímavédelmi célokat, ugyanakkor az országnak biztonságos alternatívát kell találnia a szénnel mint energiahordozóval szemben - jelentette ki Robert Habeck német alkancellár és gazdasági miniszter vasárnap a dél-kínai Hangcsouban.