Huszonkét milliárd forintos beruházással, uniós támogatással geotermikus fűtési rendszert alakítanak ki több szegedi városrészben, a fejlesztésnek köszönhetően felére csökken a távfűtéshez felhasznált gáz mennyisége és a szén-dioxid-kibocsátás - közölte Botka László (MSZP) polgármester csütörtökön a Tisza-parti városban.

Geotermikus fűtési rendszert alakítanak ki több szegedi városrészben

Huszonkét milliárd forintos beruházással, uniós támogatással geotermikus fűtési rendszert alakítanak ki több szegedi városrészben, a fejlesztésnek köszönhetően felére csökken a távfűtéshez felhasznált gáz mennyisége és a szén-dioxid-kibocsátás – közölte Botka László (MSZP) polgármester csütörtökön a Tisza-parti városban.

A politikus a projektet bemutató rendezvényen elmondta, a városban a távfűtött lakások száma meghaladja a 27 ezret, a 23 fűtőmű ezek mellett további 469 intézményt is kiszolgál. Hozzátette: ehhez évente 27 millió köbméter földgázt és 6,433 millió kilowattóra villamos energiát használnak föl.
Szegeden a távfűtő-rendszer a legnagyobb károsanyag-kibocsátó – tudatta a polgármester. A város legnagyobb környezetvédelmi beruházásának köszönhetően négy év alatt felére csökken a távfűtéshez felhasznált gáz mennyisége és a szén-dioxid-kibocsátás – hangsúlyozta Botka László. Kóbor Balázs, a Szegedi Távfűtő Kft. ügyvezető igazgatója a beruházás részleteit ismertetve közölte, kilenc szegedi hőkörzetben egy-egy kitermelő és két-két 2000 méteres talpmélységű visszasajtoló kutat fúrnak, amelyek átlagos hozama óránként 80 köbméter 92 fokos hőmérsékletű termálvíz lesz. A kutak éves szinten 450-500 ezer gigajoule (GJ) hőenergiát biztosítanak. A szegedi – Reykjavík után – Európa második legnagyobb geotermikus lakossági távhőszolgáltató-rendszere lesz – mondta az igazgató.

A kinyert termálvíz teljes egészét visszasajtolják, ezzel biztosítva a rendszer fenntarthatóságát – tudatta a szakember. Hozzátette: a geotermikus fűtési rendszer kellő karbantartás mellett 60-80 évig működhet. Péter Tamás, a pénzügyi befektető Geo Hőterm Kft. ügyvezetője elmondta, a 22 milliárd forintos fejlesztést a cég, a Nemzeti Fejlesztési Programiroda Nkft., valamint a Szegedi Távfűtő Kft. konzorciuma valósítja meg. A beruházás költségeiből 9,6 milliárd forintot uniós támogatás fedez. Egy-egy kút fúrása átlagosan 3 hónapig tart, a beruházás része emellett 44 kilométer távvezeték lefektetése, valamint 75 hőcserélő kialakítása a távhő szolgáltató központjaiban – közölte az ügyvezető. Az első hőkörzetben, az Odesszai városrészben november közepén már termál energia biztosítja a fűtést, a teljes beruházás 2022/2023-as fűtési idényre készül el – tudatta a szakember. A cégcsoport Szegeden a belvárosban és Újszegeden már kialakított és működtet két geotermikus fűtési rendszert. A beruházás kivitelezőjét, a Hansa-Kontakt Inv. Kft.-t 2012-ben indította el geotermikus kutak fúrásával foglalkozó divízióját. A nyilvánosan elérhető cégadatok szerint a vállalkozás jegyzett tőkéje 6,780 milliárd forint, a tavalyi értékesítésből származó nettó árbevétele meghaladta az 5 milliárd forintot, adózott eredménye az 1,14 milliárd forintot.

 

kép: szeged.hu

Ajánlott tartalom

Energiatakarékosság új-generációs típusházzal

Szinte az összes, az ÉMI szentendrei Nemzeti Mintaházparkjába tervezett 9 bemutató épület kivitelezése elindult 2024 október közepén. Ezek között a Leier Rába típusháza lesz az egyetlen olyan ház, amely nem könnyűszerkezetes technológiával épül, és amely a tervek szerint 2025. márciusára el is készül.