Forrás: Eon

Geotermikus fűtési rendszert alakítottak ki Lenti közintézményeiben

A helyben elérhető megújuló energiaforrások felhasználása az út, hogy előreléphessünk Magyarország energiafüggetlensége felé – fogalmazta meg az Energiaügyi Minisztérium miniszteri biztosa pénteken Lentiben.

Kutnyánszky Zsolt, a közel egymilliárd forintból megvalósult közintézményi geotermikus fűtési rendszer átadásán beszélt arról, hogy a példaértékű beruházás egyszerre szolgálja a városban élők érdekeit és a környezet megóvását. A város tíz intézményének fűtését biztosítja fenntarthatóan, hosszú távon az 1470 méterről felhozott és csaknem három kilométernyi vezetéken továbbjuttatott termálvíz – ismertette. Kutnyánszky Zsolt arról is beszélt, hogy az Energiaügyi Minisztérium létrejöttét a háború nyomán kialakult energiaválság, a tartósan magas energiaárak indokolták, hogy hatékonyan kezeljük az energia-veszélyhelyzetet és hosszú távon megteremtsük a “biztonságos, megfizethető, a gazdaság működését segítő” energiaellátás feltételeit. Történelmünk legnagyobb energiaválságát kell leküzdenünk – jegyezte meg. Rövid távon a legfontosabb az ország energiabiztonságának megőrzése és az energiahordozók árának a lehető legkiszámíthatóbbá tétele – mondta. Hozzátette, hogy a lakosság számára egész évben megmaradnak rezsivédett áron a gáz- és távhőárak, az év első négy hónapjában nem emelkednek az átlagfogyasztás feletti gáz- és áramárak, és idén a lakossági fogyasztók számára a rendszerhasználati díj sem változik.

A települések gyors és közvetlen rezsitámogatást kaptak a kormányzattól, összesen mintegy 77 milliárd forintot. Az energiát nem fix áron beszerző önkormányzati intézmények márciustól szeptember végéig rögzített áron vásárolhatnak földgázt, áprilistól az év végéig áramot is. A januártól októberig tartó időszakra közel felére csökkentették a települések és az intézmények távhődíjait – sorolta a miniszteri biztos. Kitért arra is, hogy Magyarország energiapolitikájának jövőképe az, hogy “az energiafüggőség helyzetéből eljussunk az energiaszuverenitásig”. Az ország a felhasznált energia 75 százalékát importálja, jelentős részben kőolajat és földgázt, ezért is kell növelni a belföldi kitermelést, ösztönözni a megújuló energiák további térnyerését és támogatni az energiahatékonysági beruházásokat. Gonda Bence, a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának (SZTFH) stratégiai elnökhelyettese azt mondta: Magyarország geotermikus energiában nagyhatalomnak számít, de mostanáig nem használtuk ki eléggé az ebben rejlő lehetőségeket, mert drágának, kockázatosnak és nagyon pontos előkészítést igénylő beruházásnak számítottak. Az energiaválság azonban megmutatta, hogy az ország területén belül megtalálható energiaforrásokra nagy szükség van.

Az elmúlt tíz évben közel 4,5-szeresére emelkedett Magyarországon a geotermikus energia adottságainak kihasználása, ezzel az ötödik helyen állunk Európában. Ha ezt az energiaforrást minél szélesebb körben használjuk, akkor 2030-ra akár 1,5 milliárd köbméter földgáz lenne kiváltható – jelezte az elnökhelyettes. Kitért arra is, hogy a geotermikus beruházások ösztönzésére március 1-jén rugalmas szabályozás lépett életbe Magyarországon. Már az első nap több mint félszáz kérelem érkezett az SZTFH felügyelete alá tartozó Országos Bányakapitánysághoz, amelyek jelentős beruházási igényt mutatnak. Az állami, önkormányzati és magántulajdonú intézmények összekapcsolásának lehetőségét, a távhőszabályozást is újra át kell tekinteni, hogy minél több sikeres geotermikus projekt valósulhasson meg – fogalmazott Gonda Bence.

Vigh László, a térség fideszes országgyűlési képviselője szerint ezt a telet szerencsésen átvészeltük, de az energiaválság következményei még később is érződni fognak. Továbbra is nagyon nagy az ország energiakitettsége, ezért is volt előremutató, hogy Lentiben már hét évvel ezelőtt gondoltak arra, hogy geotermikus energiával váltsák ki az eddigi fűtési rendszert. Pál Attila, a Zala Vármegyei Önkormányzat elnöke (Fidesz-KDNP) elmondta: a Magyarországon indult 17 geotermikus pályázat között Zalában ez volt az egyetlen ilyen beruházás, de mind közül a legnagyobb a közel egymilliárd forintos támogatási összegével. Az egyéves próbaüzem alatt már bizonyította a létjogosultságát, hiszen ezen a télen nem volt szükség a tíz intézmény fűtéséhez földgáz rásegítésére. Horváth László polgármester (Fidesz-KDNP) kifejtette: a geotermikus fűtési rendszerrel együtt az elmúlt évben összesen hétmilliárd forint értékű pályázati projekt zárult le Lentiben. Felidézte, hogy 1964-ben találtak először termálvizet a városban, amelyre alapozva 1977-ben kezdődött a gyógyfürdő építése. A közel 70 Celsius-fokos minősített gyógyvizet fűtési célra korábban nem használták, ezért 2017-ben pályáztak és nyertek 998 millió forint támogatást, amely után 2020 nyarán indult el a kivitelezés.

Ajánlott tartalom

Közzétette 24 magyarországi település frissített klímacsíkját a Hungaromet Zrt.

Frissítette a magyarországi és 24 magyar település "klímacsíkját" - amelyen minden csík egy év átlaghőmérsékletét, illetve annak az 1971-2000-es referenciaidőszaktól való eltérését jelöli - a HungaroMet Zrt. pénteken.