Gigantikus jéghegy futott az antarktiszi selfjégnek

Gigantikus jéghegy ütközött az antarktiszi selfjégnek a német Neumayer III. állomás közelében, a kollízió tudományos szemmel nézve szenzációnak számít, és egyedülálló információkkal szolgálhat a sarki jégről.

Az 54 kilométer hosszú, öt kilométer széles és 200 méter “kövér” jég akkora erővel csapódott a selfjégbe (vagyis a parti síkságról a tengerbe belenyúló jégtömegbe), hogy azon közel két kilométer hosszú hasadás keletkezett – számolt be a németországi Bremenhavenben működő Alfred Wagener Sark- és Tengerkutató Intézet (AWI) egyik kutatója. A jégmezőből emellett egy 300 méter hosszú és 700 méter széles darab le is hasadt.
A közel 400 millió tonna súlyú jéghegy még február 11-én futott neki a selfjégnek 15 kilométer per órás sebességgel, az AWI azonban csak most számolt be az eseményről.

Az Antarktiszon dolgozó kutatók “élőben” kísérhették figyelemmel a Neumayer állomástól mindössze 10 kilométerre történt gigászi ütközést, amely 5-10 tonna robbanóanyag energiájának megfelelő erőt szabadított fel.
Az AWI kutatóinak szeizmográfok, mikrofonok és nagyfelbontású műholdképek révén sikerült minden részletre fényt deríteniük, az adatok új ismeretekkel szolgálhatnak a sarki jég “viselkedéséről”.
A szakemberek már régóta megfigyelés alatt tartották a B-15 névre keresztelt jéghegyet. A 11 ezer négyzetkilométeres hegy 10 évvel ezelőtt, 2000-ben vált le az ütközés helyszínétől kilencezer kilométerre fekvő Ross selfjégről. A levált mező további – kisebb – darabjai még az Antarktisz környékén úszkálnak, 2010 januárjában a B-15-F jelzésű darab már elhaladt a Neumayer állomás előtt.

2009 októberében egy harmadik hegy a Neumayer III. állomástól nagyobb távolságra szaladt neki a selfjégnek. 891 négyzetkilométeres kiterjedésével a C19-C akkora, mint Berlin, így nem csoda, hogy egy 30 kilométer hosszú és hét kilométer széles darabot szakított le a selfjégből.

Ajánlott tartalom

GKI: jelentős feladat lesz a klímacélok elérése az EU-nak is

Az Európai Unió kötelező célként tűzte ki magának a klímasemlegesség 2050-re történő elérését, ehhez a következő évtizedekben jelentős mértékben kell csökkenteni az üvegházhatást okozó gázok jelenlegi kibocsátási szintjét a GKI Gazdaságkutató Zrt. elemzése szerint.