Egy Google kereséssel 0,2 gramm szén-dioxidot juttatunk a levegőbe

A keresőóriás takarékosabb szervereket tervezett magának, mint amilyeneket a versenytársak használnak, tízmillió dolláros nagyságrendben fektetett szélerőműbe és napenergiába, ráadásul még az otthoni fogyasztók életét is megkönnyítené környezetbarát ötleteivel.

Több millió gyenge, sima PC szintű számítógép dolgozik a Google adatközpontjaiban, mégis takarékosabban működik a keresőóriás szerverparkja, mint a hagyományos adatközpontok írja az origo.hu . A takarékos üzemet az teszi lehetővé, hogy a cég saját tervezésű, csak a legszükségesebbeket tartalmazó kiszolgálókat használ. A cég kezdetben a legegyszerűbb, számítástechnikai boltból megvehető alkatrészekből összerakott gépeket használt a drága szervergépek helyett. Később azonban a még takarékosabb, kisebb fogyasztású gépek felé fordultak. A cég 2009-ben mutatta be az addig csak a pletykákból ismert kiszolgálóit: ezek a gépek már lényegesen kevesebb bolti alkatrészt tartalmaztak, alaplapjaikat a Google tervei alapján a Gigabyte gyártotta, a memória és a merevlemezek azonban ezekben is szabványosak voltak. A terv érdekessége, hogy a tápegység mellett akkumulátort is tartalmaz a gép, így meg lehet spórolni a szerverfürtöket áramszünet esetén energiával ellátó nagy szünetmentes tápegységeket és generátorokat.

 

A szervereket gépteremmé átalakított szabványos konténerekbe szerelik be a Google mérnökei. Egy-egy ilyen konténerbe 1160 gép kerül, amelyeknek fogyasztása – és természetesen hűtése – akár a 250 kilowattot is elérheti. A módszer nem egyedi, ilyen felépítésű, ám a Sun által készített konténer tárolja az Internet Archive internetes “levéltár” adatait is, ám így is tartogatott meglepetéseket a technológia. Az első konténerüket például nem bírta el a daru, amelyet a beemeléséhez rendeltek. A szerverközpont jelenlegi fogyasztása mellett egy Google-keresés 0,2 gramm szén-dioxid levegőbe juttatásával jár.

Ajánlott tartalom

A vegyes műanyag palackhulladék kezelésére is van megoldás

A különböző anyagból készült műanyag palackok egyvelegének újrahasznosításával kísérletezik az egyik idei műegyetemi Akadémiai Ifjúsági Díjas kutató.