Gumibitument fog gyártani a MOL

A közlemény idézte Zsinkó Tibort, a Mol Magyarország Downstream ügyvezető igazgatóját, aki elmondta: a napi kapacitás elegendő a nagyobb útépítési munkálatokhoz és arra is lehetőséget nyújt, hogy kiaknázhassák a környező országokban is az üzleti lehetőségeket. Mivel a kémiailag stabilizált gumibitumen a Mol szabadalma, így további hasznosítási lehetőséget jelenthet a licensz értékesítése is, amelyhez az új üzem referenciát jelent. Hozzátette, a gumibitumenes utak elterjedését segíti, hogy az évi 20 000 tonna termelés a magyarországi útépítési bitumenigény mintegy 10-15 százalékát fedi le. Felidézték, hogy a Zalai Finomítóban 2012-ben avatták fel a jelenleg is működő, kisebb – évi 5000 tonna – kapacitású gumibitumen kísérleti üzemet. A keresleti igények növekedésére reagálva a Mol 2019 tavaszán kezdte meg az új üzem építését. A 3 milliárd forintos beruházás 75 százalékát a Mol saját forrásból, 25 százalékát pedig állami támogatásból, a Nagyvállalati beruházási támogatási programban finanszírozta.

A közlemény szerint a gumibitumenből készült utak tartósabbak, mivel kisebb a kátyúk és nyomvályúk kialakulásának esélye a hagyományos bitumennel készült utakhoz képes. Emellett a gumibitumen környezetbarát megoldás, ugyanis előállításához évente 3000 tonna gumiőrleményt használnak fel, amihez mintegy félmillió használt gumiabroncsot, a Magyarországon évente keletkező gumiabroncs-hulladék 8-10 százalékát hasznosítják.

A Mol a 2000-es években kezdett el dolgozni a külföldön már alkalmazott gumibitumen hazai gyártásának megvalósításán. A társaság a Pannon Egyetemmel együttműködve dolgozta ki az úgynevezett kémiailag stabilizált gumibitument, amely a normál útépítő bitumennel azonos módon használható fel. A Mol szabadalmaztatott technológiája biztosítja, hogy a gumibitumen szállítható, tárolható és később is felhasználható marad, így nagyüzemileg gyártható és az előállítás helyszínétől távol is felhasználható.

Kép: Varga György / mti

Ajánlott tartalom

Az elmúlt 30 év egyik legnagyobb szúnyograjzására számítanak a kutatók a Balatonnál

Szerencsére „csak” a balatoni árvaszúnyog-helyzetről van szó – ezek a rovarok ugyan nem csípnek, tömeges jelenlétük mégis lehet kellemetlen a kutatók szerint.