Egy város önmagában nem lehet fenntartható, lakóinak eltartásához elengedhetetlenül szükséges további területek termékeinek, szolgáltatásainak az igénybevétele.

Íme Győr ökolábnyoma

Egy város önmagában nem lehet fenntartható, lakóinak eltartásához elengedhetetlenül szükséges további területek termékeinek, szolgáltatásainak az igénybevétele.

 A győriek esetében Győr biológiai kapacitásának 17-szeresére van szükség ehhez, így a város ökológiai lábnyoma a megye biológiai kapacitásának 3 részét veszi igénybe. Minden győri lakos éves szinten átlagosan 3,4 focipálya területén megtermelhető javakat fogyaszt el (egy szabványos, 7300 m2 nagyságú futballpályához viszonyítva). Ha a Föld lakossága a győriek életszínvonalán élne, 2,4 Földnyi terület lenne szükséges az életszínvonal fenntartásához. A győri kezdeményezés mindazonáltal egyedülálló – Győr az első város, ahol kiszámolták a város ökológiai lábnyomát. Mindez azt mutatja, hogy Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata felelősséget érez a környezetért és hatékony eszközöket alkalmaz a lakosság tájékoztatására és a lakossági véleményformálásra.

 
Győr ökológiai lábnyomának kiszámolását 2010 tavaszán kezdte el az Innovációval a Fenntartható Fejlődésért Egyesület és a győri Széchenyi István Egyetem Kautz Gyula Közgazdász Szakkollégiumának hallgatói. Az ökolábnyom számolást a CG & Partners Kutató és Tanácsadó Kft. szakmai irányítása mellett, a Goodwill PR és Kommunikációs Ügynökség kommunikációs támogatásával végezték el. A kutatás nem jöhetett volna létre Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata, valamint a Győr 2000 Idegenforgalmi Közalapítvány támogatása nélkül. A vizsgálat hosszadalmas adatgyűjtéssel kezdődött, ezt összetett számítások követték: a kapott végeredmény korántsem meglepő, hiszen számítani lehetett rá, hogy a városi ökolábnyom értéke meghaladja majd a magyar átlagot. A győriek ökolábnyoma fejenként 4,33 globális hektár, ami érzékelhetően nagyobb, mint a 3,5 globális hektár /fős magyar átlag. Érdekesség, hogy 0,1 globális hektár átlagosan 288 kg zöldség illetve gyümölcs megtermeléséhez elegendő. Más megközelítésben: az ökológiai lábnyom 0,1 globális hektárral történő csökkentéséhez éves szinten 440 kWh-val kevesebb áramot kellene fogyasztani.

 
Az elmúlt években a győri városvezetés már számos intézkedést tett annak érdekében, hogy a lakosság környezetvédelmi szemléletét pozitív irányba változtassa meg. Növelte például a kerékpárutak és a szelektív hulladékgyűjtők számát. Annak érdekében, hogy a város ökológiai lábnyoma alacsonyabb szintre kerüljön, további intézkedések szükségesek. Ennek első és egyben legfontosabb lépése a győriek környezettudatosságának növelése – ebben sokat segít, hogy ismertté vált Győr ökológiai lábnyoma és az is, hogy Győr az első magyar város, ahol ezt az értéket kiszámolták. Az ökológiai lábnyom nagyságáért Győrben elsősorban az energiafogyasztás és a közlekedés felelős, így ezeken a területeken a környezetvédelmi szempontok érvényesítése kiemelkedően fontos. Vajon tudjuk, mennyi áramot használnak el elektromos berendezéseink? Tisztában vagyunk vele, hogy a hűtőszekrényünk, fagyasztónk, átlagosan 2 kWh-át „eszik” naponta? És hogy ugyanennyi energiát használunk el a mosogatógép egyszeri használatával is?…

 
Egy érdekesség a számításból: Győrben éves szinten 3.719.570 liter ásványvíz kerül fogyasztásra. Ezt az értéket literenkénti 0,05 kilogramm Pet palack súlyával megszorozva Győrben megközelítőleg 186.000 kilogramm Pet palack hulladék keletkezik évente. Ha ezt a mennyiséget másként akarjuk kifejezni, ez 1,5 literes palackokkal számolva megközelítőleg 2.480.000 darab Pet hulladékot jelent. Ha a palackokat 30 cm átlagmagasságúnak tekintjük, akkor egy átlagos győri lakosra jutó Pet palackból 5 km-es torony építhető. Magyarországon éves szinten 1,5 milliárd darab palackot gyártanak, melyeket ha egymásra állítanánk, a torony a Földről a Holdig érne. Ehhez viszonyítva a győri érték alacsony, lokális szinten azonban meghatározó.

Ajánlott tartalom

Magyar műholdat visz a világűrbe Elon Musk cége

Elon Musk amerikai üzletember rakétája viszi majd a világűrbe a magyar kisműholdat - közölte az Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kommunikációs igazgatósága az MTI-vel.