Alternativ Energia www.alternativenergia.hu
Kapcsolódó cikkek
Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelem kalkulációnkat itt! (x)
Garamszegi László felhívta a figyelmet arra, hogy az elmúlt száz évben bizonyíthatóan legalább száz új faj érkezett a Kárpát-medencébe, de ez minden valószínűség szerint csak a jéghegy csúcsa, hiszen számos apró, eddig fel nem fedezett, nem őshonos növény és állat is jelen lehet még a térségben. Áder János elmondta: talán a legismertebb nem őshonos növényfaj Magyarországon a parlagfű, amely egy gabonaszállítmánnyal került a kontinensre, terjedt el, és ma már összesen akkora területet borít be Magyarországon, mint két átlagos méretű megye, s gyakran kultúrnövényektől szívja el a táplálékot. Ezzel kapcsolatban a szakértő elmondta: a legtöbb nem őshonos, illetve invázióssá váló faj az emberi tevékenység eredményeként jelent meg, majd terjedt el. Utalt rá: az erősödő kereskedelem és turizmus mellett az ember által okozott klímaváltozás is hozzájárult a Kárpát-medencében korábban nem ismert fajok megjelenéséhez. Példaként felhozta, hogy a szőrméje miatt tenyésztett nutria telepekről szabadult ki és terjedt el, míg a harlekinkaticát levéltetvek elleni biológiai védekezés reményében hurcolták be Európába, a törpeharcsát pedig gazdasági haszon reményében telepítették be, a sok magyar vízből az őshonos fajokat kiszorító amúrgéb pedig emberi felelőtlenség folytán indult szaporodásnak – sorolta.
Kijelentette, hogy egy idegenhonos faj akkor tud szaporodásnak indulni, ha megfelelőek számára az életkörülmények, de csak a tömeges elszaporodással és a környezet átalakításával válik invázióssá. E fajok megjelenését viszont teljesen megakadályozni szinte lehetetlen, a legtöbbször csak késleltetni lehet felbukkanásukat vagy – invazívvá válásuk esetén – enyhíteni tudjuk megjelenésük negatív hatásait, illetve védekeznünk kell ellenük, ahogy a parlagfű esetében is. A legfontosabb, mondta, hogy figyelni kell rá, miként érkeztek, milyen fázisban van az elterjedésük. Ez meghatározza, hogy egy-egy fajt ki lehet-e irtani, hatékonyan lehet-e gyéríteni egyedszámukat vagy már csak a káros hatásukat lehet mérsékelni. A legfontosabb az idegenhonos fajok megjelenésének késleltetése, egyben az ellenük való védekezésre való felkészülés – mondta Garamszegi László – hozzáfűzve: ehhez szükség van nemzetközi együttműködésekre, de akár civilek is segíthetnek.
Kifejtette: a kutatók egyebek mellett olyan közösségi felületeket, alkalmazásokat is elemeznek, amelyeken az emberek egy-egy, lakókörnyezetükben korábban nem látott növény- vagy állatfajról készített fotót osztanak meg. Mindez nagy segítséget jelent a szakembereknek, hiszen nemcsak újonnan megjelent fajokról, de arról is kaphatnak így tájékoztatást, hogy egy-egy faj gyakorisága hol, milyen mértékben nőtt vagy csökkent. A műsorban szó esett olyan baktériumok és vírusok okozta betegségekről, amelyek kórokozóit szintén úgy hurcolták be az országba, vagy hurcolták vissza több évtizeddel korábbi megjelenésük után – utaltak a száj- és körömfájás kórokozójára vagy a maláriára. Inváziós jelenség például a kéknyelvűséget okozó betegség megjelenése is, amely már Nyugat-Ausztriában felütötte a fejét, így Magyarországon is el kell kezdeni az ellene való felkészülést – közölte egy aktuális fenyegetés kapcsán a szakértő.
Garamszegi László felhívta a figyelmet arra, hogy az őshonos fajok védelmével, terjesztésével és a biológiai sokféleség fenntartásával lehet késleltetni a nem őshonos, később akár invazívvá váló fajok megjelenését, a már jelen lévők hatását pedig enyhíthetni. Közölte: egy már leromlott környezetben sokkal sokkal könnyebben elterjed az inváziós faj, viszont ha sok az őshonos, jelentős a biológiai sokféleség egy adott területen, erősebben lehet védekezni az inváziós fajok ellen. Éppen ezért nagyon fontos az élőhelyek, közösségek védelme, jó állapotban tartása, hiszen így jól működnek az ökológiai kölcsönhatások – emelte ki. Beszélt arról is, hogy az egyes ember felelőssége is nagy, hiszen ha hozzájárul nem őshonos fajok terjedéséhez – akár azzal, hogy életteret biztosít számukra vagy kiengedi őket a természetbe – az őshonos növény- és állatvilág jövőjét is átalakíthatja.
„Nem lehetünk csak kizsákmányolói a természeti környezetünknek, hanem oda kell figyelni annak egészségére, mert ha megbetegítjük, hosszabb távon magunkat is beteggé tesszük” – fogalmazta meg a szakértő szavaira reagálva zárásként Áder János.
