Ha minden a mostani ütemben megy tovább, akkor (átlagosan) 324 évbe telik a hazai víziközmű-hálózat felújítása

A téma tavaly decemberben, ill. idén januárban már megütötte az országos nyilvánosság ingerküszöbét, amikor a kormány a nem lakossági felhasználók víziközmű-szolgáltatásért fizetendő díjat jelentősen megemelte (24/2023. (XII. 13.) valamint 25/2023. (XII. 13.) EM rendeletek), gyakorlatilag a vállalkozókra terhelve a rendszerfelújítás költségeinek egy részét, ami összességében tetemes. A Víz Koalíció évek óta próbálja felhívni a kormány figyelmét a hazai hálózat tarthatatlan állapotára, ami túlmutat azon, amit sok helyen érzékelhetünk az országban, hogy büdös, barnás színű víz folyik a csapból.

Hibrid napelemes rendszerek akkumulátorral, elérhető áron. Kalkuláljon itt ingyenesen! (x)

Legfrissebb tanulmány alapján, ha a 2022-es ütemben folytatóik a csőrendszer cseréje, akkor országos átlagban 324 év, mire teljesen megújulna a hálózat. De mivel ez országos átlag, ezért ez csalóka: a Délzalai Víz- és Csatornamű Zrt. ellátási területén 2022-es adatok alapján ez pl. 1752 évig tartana.

A víziközmű-szolgáltatók ellátási területén lévő víziközmű-rendszerek adataiból számolt 2022. évi szolgáltatói átlagos értékesítési veszteség értéke országos átlagban 27,4%, ez a tendencia is romlott az elmúlt években. Itt is csalóka az országos átlag, mert míg a Fővárosi Vízművek területén ez az arány 20% alatt van, addig Borsodban 50% felett.

A teljes rendszerfelújítás sok évtizedes elköteleződést, tervezést és hatalmas forrásokat igényel, de nem nagyon van más választásunk, ha tényleg meg szeretnénk őrizni az ivóvíz-ellátásbiztonságot. Nemcsak az egészségügyi szempontok (rossz minőségű vagy nem vonzó csapvíz, ami miatt palackozott vizet vesznek az emberek), a gazdasági veszteség (bődületes mennyiségű elveszett víz a rendszerben) és a társadalmi mozgások lekövetése miatt (az agglomerációk felduzzadása és az azzal kapcsolatos vízproblémák, korlátozások), hanem a klímaváltozás miatt is.

Magyarország a közhiedelemmel ellentétben nem egy vízben korlátlanul bővelkedő ország, hanem az elfolyó vizek országa, a Homokhátság állapota pedig kifejezetten kritikus. A megváltozó csapadékviszonyok, az egyre gyakoribb és erősebb időjárási szélsőségek pedig, ha nem is holnap, de idővel elvezethetnek oda, hogy a mezőgazdaság és a lakosság együtt “versenyez” a vízért, ahova nem kellene eljutnunk.

A Víz Koalíció erőfeszítéseit és a tanulmányt, közte az interaktív, térképes adatvizualizációkat bemutató scrollytelling oldalt itt tudjátok elérni. A diagramok és térképek az oldal végén találhatóak, ezért képernyőfotókat is csatolok.

A tanulmány itt érhető el.

Ajánlott tartalom

AM: szakmai együttműködések, új mintaprojektek segítik az erdőtüzek elleni védekezést

A vegetációtűz az egyik leggyakoribb természeti katasztrófa a világon, amely nemcsak környezeti, hanem társadalmi és gazdasági problémát is jelent - mondta Zambó Péter, az Agrárminisztérium (AM) erdőkért és földügyekért felelős államtitkára kedden, a Budapesten megrendezett Erdőtűzvédelmi konferencián a szaktárca közleménye szerint.