Ha van elég ivóvíz, van mit enni is

A Gallup szoros kapcsolatot mutatott ki 17 afrikai országra kiterjedő vizsgálatában az ivóvíz és az élelmiszerek elérhetőségének viszonylatában. A szakértők szerint az aszály vagy árvizek sújtotta régiókban a két problémát, a víz- és az élelmiszerhiányt együtt kell orvosolni.

A Szahara alatti afrikai övezet 17 országában végzett felmérést a Gallup 2010-ben az élelmiszerekhez és ivóvízhez való hozzáférésről. A kapott eredményeket a közelmúltban, a víz világnapja alkalmából, publikálták, amelyben felhívták a nagyhatalmak figyelmét arra, hogy a víz- és élelmiszerhiány többnyire együtt jelentkezik, és a két problémát együttesen kell kezelni. A vizsgálat szerint azon megkérdezettek 67 százalékának, akik elég ivóvízhez jutnak, rendszerint elegendő az élelmiszerhez jutásuk is. Ezzel szemben azok 46 százaléka, akik vízhiányos régióban élnek, nincs mindig enniük sem mit. A Gallup kiemeli, hogy a 67 százalékos átlagos arányszám jelentős eltéréseket mutat a vizsgált országok között. A 17 ország közül csak Botswana, Ghána és Szenegál lakói mondták 80 százaléknál többen, hogy elegendő iható vízhez jutnak. Ezzel szemben a Burkina Faso és Chad területén a helyiek kevesebb, mint 50 százaléka jut elégendő ivóvízhez.

Az afrikai államokra jellemző, hogy a városokban élők nagyobb arányban férnek hozzá a vízhez, mint a vidéken élők. Botswana esetében a városlakóknak 99, míg a vidéken élőknek már csak 63 százalék jut elég vízhez, Chad lakóira nézve pedig ez az arány 68 és 38 százalék. Kivételt képez Zimbabwe, ahol vidéken több a víz, és, ehhez hasonlóan, Kamerunban és Libériában is a vidéken és a városban élek közel egyező arányban juthat iható vízhez. Bár a geográfiai jellemzők nagyban magyarázzák az ivóvíz elérhetőségét, az eredmények arra is rámutatnak, hogy az eltérő klímájú és eltérő vízkészlettel rendelkező országok lakói mégis hasonló arányú hozzáférésről számolnak be. Botswanára például a kis mennyiségű és ritka esőzés jellemző, míg Ghánában sokkal bőségesebb a csapadék, mégis az előbbi lakói 89, utóbbié 85 százalékos hozzáférésről számoltak be. A Gallup tanulmánya egyúttal jelzi, hogy az adatfelvétel a 2010-es év rendkívül aszályos időszakában készült, ami egyes országok, például Kenya vagy Tanzánia esetében magyarázhatja, hogy a lakosság jelentős része miért tapasztalt vízhiányt. A felmérés arra is rámutat, hogy egyre többen érzik úgy, hogy a víz nehezen elérhető erőforrás. A vizsgálat országokban átlagosan 66 százaléknyian értettek egyet ezzel az állítással. Az egyetértők aránya Burkina Faso (90%) esetében volt a legnagyobb, míg Szenegál (52%) vonatkozásában a legkisebb.

Ajánlott tartalom

Kék bolygó – A talajmegújító gazdálkodással egészségesebb élelmiszerhez juthat a fogyasztó

A talajmegújító mezőgazdaság, a no-till technológia alkalmazása nem csak a talajeróziót csökkenti és a talaj vízmegőrző képességét javítja, hanem a fogyasztók is egészségesebb élelmiszerekhez juthatnak általa - hangzott el Áder János volt államfő, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke Kék bolygó című podcastjának hétfőn közzétett legújabb, a legnépszerűbb videómegosztó portálon is elérhető adásában.