Gyakran kérdezik, hány minősített passzívház található hazánkban. Nehéz pontos adatokkal szolgálni, mivel nem minden passzívház esik át a hivatalos minősítési eljáráson. Cikkünkből kiderül, mennyibe kerül a minősítés, s többek között az is, hány magyar épület szerepel jelenleg a nemzetközi passzívház adatbázisban.
A minősítés igazolja, hogy az adott épület valóban megfelel a német szabványnak, fűtési energiaigénye nem haladja meg a 15 kWh/(m²év) értéket, összes primerenergia-igénye nem több, mint 120 kWh/(m²év), légtömörsége pedig legfeljebb 0,6 1/h.
Összehasonlításképpen: a hagyományos téglaszerkezetű épületek 300-400 kWh/(m²év) energiát használnak fel A passzívház a hagyományos épületszerkezetekhez képest 80-90%, vagy akár 100% energiát takarít meg. (Forrás: Wikipédia)
A fűtési energiaigényt és az összes primerenergia-igényt PHPP-számítással, a légtömörségi értéket pedig Blowerdoor-teszttel kell igazolni. A PHPP-számítás költsége épülettől függ, egy átlagos adottságú családi ház esetében nagyjából 150 ezer forint a költségvonzata. A Blowerdoor-teszt valamivel olcsóbb, többnyire 50-80 ezer forintba kerül. A passzívház minősítést kizárólag akkreditált minősítő végezheti – magyar nyelven is elérhető a szolgáltatás -, a minősítési eljárás költsége 500 euró, a minősítő munkadíja pedig 1500 euró jelenleg. Pontosan a felsorolt költségek miatt a minősítéshez nem minden építtető ragaszkodik, előfordulhat azonban, hogy az épület a szigorú tervezési-építési kritériumoknak megfelel.
A nemzetközi passzívház adatbázist a német Passivhaus Institut és a Passivhaus Dienstleistung GmbH hozta létre, később társult az IG Passivhaus Deutschland és az iPHA (Nemzetközi Passzívház Szövetség). Az adatbázis áttekintést ad a világban eddig megépült, minősítési eljáráson átesett passzívházakról. Az adatbázis sem tekinthető azonban teljesnek, nem minden minősített passzívház szerepel a listában (általában a tervezők küldik el az adatokat a német passzívház intézetnek). Az adatbázis minden fontos műszaki adatot feltüntet, és fotók is találhatók az adott épületről. Egyelőre 11 minősített magyar passzívház szerepel a listában. Szekér László, a Passzívházépítők Országos Szövetségének elnöke szerint kétszer ennyi passzívház épült hazánkban az elmúlt 3-4 évben.
Az adatbázisban fellelhető magyar passzívházak listája ITT található >>
A passzívház ‘nagyhatalomnak’ számító Németországból több mint 1700 épület szerepel, de a passzívházépítésben ugyancsak élen járó Ausztriából mindössze 40. Érdekességként: 6 japán, 20 angol, 26 amerikai passzívház található – többek között – az adatbázisban.
A teljes cikk itt olvasható.