Hanyagsággal vádolják a vezető klímajelentés szerkesztőit

Szakmailag lektorált tudományos cikkek helyett napilapok írásaira, civil szervezetek jelentéseire vagy épp egyszerű sajtóközleményekre is hivatkozik az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testületének 2007-es összegző jelentése a klímaváltozásról, pedig ezt tiltja a testület szabályzata – állítja egy kanadai oknyomozó újságíró.

A jelentés most készülő új változata szerint sűrűsödni fognak az extrém időjárási jelenségek. Gyakrabban következnek be és intenzívebbek az extrém időjárási jelenségek a klímaváltozás miatt – ez áll az IPCC, az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testületének készülő új jelentésében az AP amerikai hírügynökség értesülése szerint. A dokumentum összefoglalója szerint az emberi tevékenység nyomán bekövetkező globális felmelegedés miatt a jövőben gyakoribbak lesznek a hőhullámok, az erdőtüzek, áradások és egyéb természeti katasztrófák. A telefonkönyv-vastagságú jelentés vázlatának megállapításait november 18-19-én, az indiai Kampala városában tartott ülésen ellenőrzik az IPCC tagjai.
Az 1988-ban megalakult nemzetközi szervezet célja megvizsgálni és összefoglalni a klímatudomány és a kapcsolódó tudományterületek legfrissebb eredményeit. Saját kutatást a testület nem végez, hanem összegzi a korábban már közölt eredményeket, publikációkat. A jelentés súlyát az IPCC mértékadó jellege adja, emiatt széles körben hivatkozik rá a média, és természetesen e jelentésekre alapozva folynak a klímavédelmi tárgyalások az ENSZ nemzetközi klímakonferenciáin is.

 
Az IPCC legutóbbi, 2007-es jelentése számos kritikát váltott ki, ezért a frissített dokumentumon dolgozók arra hivatkoztak az AP kérdésére, hogy a jelentés megbízhatósága a rendelkezésre álló adatok mennyiségétől és minőségétől függ. A vicc szerint “a teve egy olyan ló, amit egy bizottság tervezett”. Az IPCC munkatársainak az új jelentés elkészítése közben azzal a kritikával is foglalkozniuk kell, amit egy kanadai oknyomozó újságíró vizsgálata vetett fel a 2007-es dokumentumról. Donna Laframboise szabadúszó újságíró 2010 márciusában tizenkét országból toborzott blogján keresztül negyvenhárom önkéntest a több mint 3000 oldalas dokumentum hivatkozásainak átvizsgálására. Minden fejezetet három ember vizsgált meg. Az eredmény a következő: az összesen 18 531 utalásból 5587 olyan közleményekre hivatkozik, amelyek nem szakmailag lektorált tudományos folyóiratokban jelentek meg (a lektorálás folyamatáról lásd keretes írásunkat). Laframboise könyvében az szerepel, hogy az IPCC-jelentés hivatkozásainak egyharmada napilapokban megjelent cikkekre, civil szervezetek jelentéseire vagy épp egyszerű sajtóközleményekre hivatkozik, annak ellenére, hogy az ilyesmit az IPCC belső szabályzata tiltotta.

 
Laframboise riportja “A kötelességmulasztó tinédzser, akit vezető klímaszakértőnek hittek” címmel könyv formában jelent meg idén októberben az Amazon webboltjában. A szerző azt is kiderítette, hogy olyanok is közreműködtek az IPCC jelentéseinek elkészítésében, akik a dokumentum megjelenése idején nem is szerezték meg doktori fokozatukat (a 2001-es változat egyik vezető szerzője a Munich viszontbiztosító társaság gyakornoka volt 2000-ben, és mesteri fokozatot sem szerzett, doktorit pedig csak 2010-ben végzett). Richard Klein holland geográfus 24 évesen még azelőtt lett hat IPCC-jelentés egy-egy fejezetének vezető szerzője, hogy megszerezte volna doktori fokozatát. Klein ezt el is ismerte a FoxNews amerikai hírcsatornának. Aaron Huertas, az Aggódó Kutatók Uniója (UCS) nevű, tudományos ismeretterjesztést szervező amerikai egyesület szóvivője válaszul azt nyilatkozta a Foxnak, hogy az életkornak semmi köze a tudományos eredményekhez, továbbá az IPCC jelentéseit széles körben ellenőrzik független kutatók.

 
Laframboise összesen négy olyan kutatót talált 1994-től kezdve, akik egyetemi karrierjük első éveiben lettek az IPCC szerzői. Az IPCC 2007-es jelentésének több mint 450 vezető szerzője és további 800 közreműködője volt. A három kötetből álló dokumentumot több mint 2500-an lektorálták. Minden egyes fejezetnek két szerkesztője és hét-tíz vezető szerzője volt, a megállapításokat két körben ellenőrizték. Ennek ellenére egy hiba biztosan volt a szövegben: a testület 2010-ben elismerte, hogy a jelentésben tévesen állította, hogy a Himalája gleccserei 2035-re eltűnhetnek.

 
A teljes cikk itt olvasható.

Ajánlott tartalom

AM: nemzetstratégiai kérdés a hazai vetőmagágazat

Nemzetstratégiai kérdés a hazai vetőmagágazat. A hazai agrártermelés hosszú távú fenntarthatóságához alapjaiban járulnak hozzá a hazai, kiváló minőségű vetőmagok és szaporítóanyagok - mondta Farkas Sándor, az Agrárminisztérium (AM) parlamenti államtitkára csütörtökön Szarvason, az I. Országos Vetőmag-gazdálkodási Konferencia megnyitóján a tárca közleménye szerint.