Harc közben ugatnak a piranhák

Eric Parmentier, a Liege-i Egyetem kutatásvezetője víz alatti mikrofonnal tanulmányozta számos halfajta kommunikációját, és úgy találta, hogy a vérszomjukról hírhedt piranhák sokszor inkább hanggal küzdenek meg egymással, nem pedig foggal.

Parmentier azt már korábban is tudta, hogy a vöröshasú piranhák hangokat hallatnak, de azt nem, hogy miért. Sok halfajta párszerzéshez vet be hangot, a piranhák azonban inkább vetélytársaik megfélemlítéséhez – állapította meg a belga kutató, miután a hangfelvétellel egyidejűleg filmet is készített egy piranháktól hemzsegő akváriumról. Kiderült, hogy a piranhanyelv alapvetően három, az emberi fül számára is megkülönböztethető hangból áll. Az első ugatásszerű, ezt akkor hallatják a halak, amikor farkasszemet néznek egymással, de még nem küzdenek. A másik hang dobütésekhez hasonlít, ezt egymás üldözésekor hangoztatják, a harmadik hang pedig lágyabb, annak ellenére, hogy éppen egymás marcangolásakor adják ki magukból. A harcok általában élelemért folynak az állatok között. A hangképzés kulcsszerve az úszóhólyag, ezt rezegtetik a piranhákm másodpercenként akár 150-szer is megfeszítve és elernyesztve.

 
Idejük nagy részét mégis békés úszkálással töltik a piranhák. A belga kutatónak órákat kellett várnia egy-egy megszólalásra. Parmentier szerint még ezek a vérszomjas halak is megpróbálják előbb tárgyalás révén rendezni konfliktusaikat – még ha az a tárgyalás elrettentő célzatú fenyegetés is –, mert kevesebb energiaveszteséggel jár, mint a fizikai összecsapás.

Ajánlott tartalom

Karcsúsít a JYSK: évi több tonna alumíniumot és több mint 40 konténert spórolnak meg

Változás jön a JYSK bizonyos termékeinél: a dán vállalatnál a paplanokat ezentúl máshogyan csomagolják, ezzel annyit helyet spórolnak meg, hogy évente több mint 40 konténerrel kevesebbet használnak majd. A kerti székekről pedig eltűnik egy alumínium díszítő elem, amivel évente 22 tonnával csökken a felhasznált alumínium mennyisége.