Biciklis „szupersztráda” kiépítésére készül a londoni városvezetés. Boris Johnson, a brit főváros polgármestere összesen 914 millió fontot, vagyis több mint 300 milliárd forintot kíván költeni e célra.
A cél, hogy a kerékpár tíz éven belül a közlekedés szerves részévé váljon Európa legnagyobb városában. A brit fővárosnak ugyanis a számos nyilvánvaló eltérés mellett van egy Budapesthez hasonló vonása: a kerékpáros közlekedés, főleg észak-európai összehasonlításban, ott is inkább egyfajta különc rétegsportnak számít, írja a chikansplanet.blog.hu.
A biciklis sztráda a tervek szerint a nyugat-londoni elővárosokat kötné össze a belvárossal és a keleten fekvő banknegyeddel. Annak érdekében, hogy az útvonal valóban mindenki számára használható legyen, több sáv áll majd rendelkezésre, így a sportos, gyorsan tekerők és lassabban, kényelmesen közlekedő biciklisták nem zavarják egymást. A 24 kilométeres sztráda mellett ugyanakkor nyugodtabb mellékutcákban is biciklis úthálózatot szeretnének kiépíteni.
A terv előnyei sok szempontból kézenfekvőek. Itt van mindjárt a közvetlen gazdasági hatás. Egy ekkora város esetében a munkálatok éveken keresztül komoly munkaerőigényt jelentenek majd. Aztán a tervek hallatán fellelkesült, környezettudatos bloggerek már azt is elkezdték kalkulálgatni, hogy mennyi pénzt spórolnak majd meg a kocsiból kerékpárra átszálló britek az üzemanyag- és szervizköltségek kiesésének köszönhetően. Ja, és persze az így felszabaduló jövedelmet úgy költik majd el, hogy azzal is hozzájárulnak a brit gazdaság élénkítéséhez.
Az igaz, hogy a brit autóipart túl nagy kár nem érheti a kocsik használatának csökkenése miatt, hiszen már most is majdhogynem elhanyagolható részét képezi a nemzetgazdaságnak. Az már nyilván más kérdés, hogy az autóval kapcsolatos szolgáltatások nyújtói, illetve a tetemes adóbevételtől eleső brit állam hogyan vélekedik a tömeges átállás élénkítő szerepéről. Az viszont biztos, hogy a legendás londoni dugókon sokat segíthetne a kerékpárok használata, és népegészségügyi szempontból is vitathatatlanok lennének ennek előnyei.
Az úthálózat kiépítésének szintén fontos feladata, hogy javítsa a kerékpározás társadalmi elfogadottságát. Míg egy holland vagy skandináv nagyvárosban senki nem lepődik meg manapság azon, ha egy jól öltözött bankár közlekedik drótszamáron, Londonban – akár csak Budapesten – a biciklizést kicsit még mindig körüllengi az alteros-jófej imázs.
A jelek szerint ezzel a szociológiai kérdéssel még magának a fejlesztést kezdeményező polgármesternek is gondja akadt. Johnson nem is olyan régen, egész pontosan tavaly még „sztreccsnadrágba bújtatott raszta hajú száguldozóként” aposztrofálta a tipikus londoni biciklistát, és még azt is állította, hogy az évi átlag 15 halálos kimenetelű biciklis baleset többségét maguk a kerekezők okozzák. Ráadásul a statisztikák szerint egyre több bűnelkövető menekül kerékpáron, amire válaszul Johnson a rendőrség biciklis alakulatait különleges, lépcsőmászásra is alkalmas elektromos mountain bike-okkal erősítené.
Mindenesetre, ha megvalósulnak – akárcsak részben is – Johnson tervei, akkor jó példát fognak szolgáltatni arra, hogy egy eredendően egyáltalán nem biciklibarát világváros is érdemben megváltozhat. És ez akár a London dimenzióinak csupán töredékét kitevő Budapestre is igaz lehet. Bár azt azért továbbra is nehéz eleképzelni, amint speciálisan kiképzett és felszerelt biciklis rendőrök üldözik a betörőket valamelyik lépcsőben végződő budai mellékutcán.