Háromszoros bevételt ígér egy magyar napelemes megoldás

Egy új rendszer lehetővé teszi a napelemes háztartások számára, hogy a megtermelt felesleges áramot a tőzsdén, kedvezőbb áron értékesítsék az állami átvételi ár helyett.

A napelemes háztartások számára az elmúlt években egyre kedvezőtlenebbé váltak a szabályozások Magyarországon, ami miatt sokan úgy érzik, hogy nem éri meg újabb napelemes rendszereket telepíteni, írja a g7.hu. A legnagyobb problémát az okozza, hogy a háztartások által megtermelt és fel nem használt áramot az állami szolgáltatók mindössze 5 forintos kilowattóránkénti áron veszik át 2024-től. Ezzel szemben a lakosság által vásárolt áram ára 37 és 71 forint között mozog a rezsicsökkentett kvótán belül, illetve kívül, így az elszámolásban keletkező jelentős különbség miatt a napelemes rendszerek gazdasági előnye gyakorlatilag eltűnik. Az 5 forintos átvételi ár még inkább aggasztó, ha figyelembe vesszük, hogy a HUPX-en, azaz a magyar áramtőzsdén az árak sosem voltak 24 forintnál alacsonyabbak 2023-ban. Ez azt jelenti, hogy a háztartások töredékéért értékesítik az általuk megtermelt áramot, mint amennyiért a piacon eladhatnák. Ennek következménye, hogy sokan nem látnak már gazdasági motivációt a napelemek telepítésére, vagy ha már rendelkeznek rendszerrel, nem tudják kihasználni annak teljes potenciálját. Ezt a helyzetet próbálja megváltoztatni a PentaSun Kft., egy újonnan induló aggregátor cég, amely innovatív megoldással lép be a piacra. Boczkó Tamás, a PentaSun Kft. ügyvezetője és tulajdonosa szerint a cég lehetőséget kínál a napelemes háztartásoknak arra, hogy a megtermelt és fel nem használt áramot ne az állami közműveknek adják el, hanem a tőzsdén, az aktuális piaci árakon értékesítsék. Ez a modell jelentős előnyöket biztosíthat a háztartások számára, mivel a tőzsdén elérhető árak gyakran jóval meghaladják az állami átvételi árat.

A vállalkozás aggregátor cégként működik, ami azt jelenti, hogy összegyűjti a napelemes háztartások feleslegben megtermelt áramát, és azt nagyobb mennyiségben, legalább 100 kilowattórás egységekben értékesíti a HUPX-en. Az áramtőzsdén óránként változik az árfolyam, így az eladási árak rugalmasan alkalmazkodnak a piaci helyzethez. Boczkó Tamás elmondása szerint a cég akkor tudja elkezdeni a működését, ha Magyarország hat elosztókörzetéből legalább 1-1 megawattóra névleges kapacitású ügyféllel szerződnek. Ez körzetenként minimum 200-250 háztartást jelent, amelyek részt vesznek az áramtermelésben.

A tőzsdei kereskedéshez szükséges minimális árammennyiség elérése tehát központi szerepet játszik a rendszer működésében. Az ügyvezető modellként saját napelemrendszerét használta, és kiszámolta, hogy a PentaSun működése esetén a 2023-as évben mennyiért tudta volna eladni az általa megtermelt felesleges áramot. Az eredmény szerint a tőzsdei átvételi ár átlagosan 15 forint lett volna kilowattóránként, ami háromszorosa az állami rendszer által kínált 5 forintos árnak. Ez azt jelenti, hogy az általa termelt éves felesleges áramért 133 ezer forintot kapott volna a tőzsdén, míg az állami átvétel esetén mindössze 44 ezer forintot.

Fontos kiemelni, hogy a tőzsdei értékesítés piaci alapú, és nincs garantált fix ár. A 15 forint csak egy átlagos érték, amely az árfolyamok ingadozásának függvényében változhat, és előfordulhat, hogy bizonyos időszakokban alacsonyabb árakat érnek el. Ugyanakkor a tőzsdei árak soha nem esnek 5 forintos szint alá hosszú távon. A tőzsdén az árak óránként változnak, és a nemzetközi árampiacon gyakran előfordul túltermelés, ami negatív árakat is eredményezhet. Ilyenkor a PentaSun-nak kiegyenlítési díjat kell fizetnie, amit az ügyfelekkel megosztva fedeznek. A cég az eladott áram bevételének 60 százalékát fizeti ki az ügyfeleknek, a maradék 40 százalékot pedig a működési költségek és a piaci kockázatok fedezésére használja.

A cég modellje elsősorban azokra a háztartásokra épít, amelyek már nem részesülnek az úgynevezett szaldóelszámolásban. A szaldó rendszere ugyanis a napelemesek számára rendkívül kedvező volt, mivel a termelt és felhasznált áram közötti különbség éves szinten kiegyenlítette az áramfogyasztást, így akár nullára is kihozható volt az éves villanyszámla. Az új szabályozások értelmében azonban a szaldóelszámolás csak a telepítést követő első 10 évig érhető el, így az utóbbi években telepített rendszerek esetében ez az elszámolási lehetőség már kifutóban van.

Ajánlott tartalom

Ez hozhatja el az olcsó energiatárolást, új fejlesztést mutattak be!

Szakértők járták körbe a milánói NetZero konferencián az akkumulátoripar helyzetét.