Alternativ Energia www.alternativenergia.hu
Kapcsolódó cikkek
Egy új rendszer lehetővé teszi a napelemes háztartások számára, hogy a megtermelt felesleges áramot a tőzsdén, kedvezőbb áron értékesítsék az állami átvételi ár helyett.
A napelemes háztartások számára az elmúlt években egyre kedvezőtlenebbé váltak a szabályozások Magyarországon, ami miatt sokan úgy érzik, hogy nem éri meg újabb napelemes rendszereket telepíteni, írja a g7.hu. A legnagyobb problémát az okozza, hogy a háztartások által megtermelt és fel nem használt áramot az állami szolgáltatók mindössze 5 forintos kilowattóránkénti áron veszik át 2024-től. Ezzel szemben a lakosság által vásárolt áram ára 37 és 71 forint között mozog a rezsicsökkentett kvótán belül, illetve kívül, így az elszámolásban keletkező jelentős különbség miatt a napelemes rendszerek gazdasági előnye gyakorlatilag eltűnik. Az 5 forintos átvételi ár még inkább aggasztó, ha figyelembe vesszük, hogy a HUPX-en, azaz a magyar áramtőzsdén az árak sosem voltak 24 forintnál alacsonyabbak 2023-ban. Ez azt jelenti, hogy a háztartások töredékéért értékesítik az általuk megtermelt áramot, mint amennyiért a piacon eladhatnák. Ennek következménye, hogy sokan nem látnak már gazdasági motivációt a napelemek telepítésére, vagy ha már rendelkeznek rendszerrel, nem tudják kihasználni annak teljes potenciálját. Ezt a helyzetet próbálja megváltoztatni a PentaSun Kft., egy újonnan induló aggregátor cég, amely innovatív megoldással lép be a piacra. Boczkó Tamás, a PentaSun Kft. ügyvezetője és tulajdonosa szerint a cég lehetőséget kínál a napelemes háztartásoknak arra, hogy a megtermelt és fel nem használt áramot ne az állami közműveknek adják el, hanem a tőzsdén, az aktuális piaci árakon értékesítsék. Ez a modell jelentős előnyöket biztosíthat a háztartások számára, mivel a tőzsdén elérhető árak gyakran jóval meghaladják az állami átvételi árat.
A vállalkozás aggregátor cégként működik, ami azt jelenti, hogy összegyűjti a napelemes háztartások feleslegben megtermelt áramát, és azt nagyobb mennyiségben, legalább 100 kilowattórás egységekben értékesíti a HUPX-en. Az áramtőzsdén óránként változik az árfolyam, így az eladási árak rugalmasan alkalmazkodnak a piaci helyzethez. Boczkó Tamás elmondása szerint a cég akkor tudja elkezdeni a működését, ha Magyarország hat elosztókörzetéből legalább 1-1 megawattóra névleges kapacitású ügyféllel szerződnek. Ez körzetenként minimum 200-250 háztartást jelent, amelyek részt vesznek az áramtermelésben.
A tőzsdei kereskedéshez szükséges minimális árammennyiség elérése tehát központi szerepet játszik a rendszer működésében. Az ügyvezető modellként saját napelemrendszerét használta, és kiszámolta, hogy a PentaSun működése esetén a 2023-as évben mennyiért tudta volna eladni az általa megtermelt felesleges áramot. Az eredmény szerint a tőzsdei átvételi ár átlagosan 15 forint lett volna kilowattóránként, ami háromszorosa az állami rendszer által kínált 5 forintos árnak. Ez azt jelenti, hogy az általa termelt éves felesleges áramért 133 ezer forintot kapott volna a tőzsdén, míg az állami átvétel esetén mindössze 44 ezer forintot.
Fontos kiemelni, hogy a tőzsdei értékesítés piaci alapú, és nincs garantált fix ár. A 15 forint csak egy átlagos érték, amely az árfolyamok ingadozásának függvényében változhat, és előfordulhat, hogy bizonyos időszakokban alacsonyabb árakat érnek el. Ugyanakkor a tőzsdei árak soha nem esnek 5 forintos szint alá hosszú távon. A tőzsdén az árak óránként változnak, és a nemzetközi árampiacon gyakran előfordul túltermelés, ami negatív árakat is eredményezhet. Ilyenkor a PentaSun-nak kiegyenlítési díjat kell fizetnie, amit az ügyfelekkel megosztva fedeznek. A cég az eladott áram bevételének 60 százalékát fizeti ki az ügyfeleknek, a maradék 40 százalékot pedig a működési költségek és a piaci kockázatok fedezésére használja.
A cég modellje elsősorban azokra a háztartásokra épít, amelyek már nem részesülnek az úgynevezett szaldóelszámolásban. A szaldó rendszere ugyanis a napelemesek számára rendkívül kedvező volt, mivel a termelt és felhasznált áram közötti különbség éves szinten kiegyenlítette az áramfogyasztást, így akár nullára is kihozható volt az éves villanyszámla. Az új szabályozások értelmében azonban a szaldóelszámolás csak a telepítést követő első 10 évig érhető el, így az utóbbi években telepített rendszerek esetében ez az elszámolási lehetőség már kifutóban van.