Hatékony és radikális klímavédelmi törvényt sürget az MTVSZ

Egy a gazdaságot élénkítő, ugyanakkor a klímaváltozás ellen is küzdő, szociálisan igazságos magyar éghajlatvédelmi törvényre van szükség – mondta Farkas István, az MTVSZ ügyvezető elnöke a civil szervezet klímavédelmi kampánynyitóján szerdán Budapesten.Kiemelte: a szabályozás fő elemeinek a fosszilis energiafelhasználás csökkentésének, valamint az energiahatékonyság, illetve a megújuló energiaforrások növelésének kell lennie. Az új klímatörvénynek ezért egyebek mellett 2012-től évente átlagosan 1 százalékkal kell csökkentenie a kőolaj és földgáz felhasználást – fűzte hozzá Farkas István.

A szervezet arra kéri a “környezettudatos lakosokat”, hogy elektronikus levélben, vagy más módon keressék meg országgyűlési képviselőiket, és kérjék őket a klímatörvény létrehozásának támogatására – fejtette ki a szervezet vezetője.Hozzátette: eddig 18 parlamenti képviselő írta alá az MTVSZ kezdeményezését, reményeik szerint az év végéig a honatyák többsége támogatja a klímatörvény gondolatát.

A zöld szervezet elképzeléseit a helyszínen támogatásáról biztosította Szabó Imre környezetvédelmi és vízügyi miniszter, Nagy Andor (KDNP), a környezetvédelmi bizottság társelnöke, valamint Greg Dorey magyarországi brit nagykövet.

A zöldtárca vezetője szerint az MTVSZ törekvését többpárti konszenzusnak kell öveznie a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia kialakításához, valamint a Nemzeti Fenntartható Fejlesztési Tanács létrehozásához hasonlóan.Nagy Andor hangsúlyozta: az éghajlatváltozás körülményeihez való alkalmazkodás “nemzeti érdek”, ezért mindent megtesz a Fidesz és a KDNP frakció támogatásának elnyeréséért.

Az Egyesült Királyságot képviselő Greg Dorey aláhúzta: a következő 45 évet meghatározó – első nemzeti klímatörvénynek számító – brit szabályozás egyik motivációja az üzleti szférából érkezett, ahol leginkább a hosszú távú befektetésekhez szükséges biztonságot hiányolták a környezetvédelmi szakpolitikából.A nagykövet rámutatott: a klímaváltozás káros hatásai elleni “nem cselekvés költségei” a világ GDP-jének 5-20 százalékát teszik ki évente, míg a közös intézkedések várható költsége a globális gazdasági termelés 1 százaléka lenne.