Hatszáz éve kezdett felmelegedni az Antarktiszi-félsziget

A legújabb tanulmány szerint jóval azelőtt kezdett felmelegedni az Antarktisz, hogy az ember által okozott klímaváltozás tovább erősítette volna a folyamatot.

Hatszáz évvel ezelőtt kezdett természetes módon emelkedni az Antarktiszi-félsziget átlaghőmérséklete, jóval azelőtt, hogy az ember által okozott klímaváltozás tovább erősítette volna a folyamatot – állítják szakemberek egy új tanulmányban, amely magyarázatot adhat a terület hatalmas selfjegeinek jelenleg tapasztalható feldarabolódására.
A Nature című folyóiratban közölt tanulmány, amely az ősi éghajlati viszonyok rekonstruálása révén vizsgálta a déli félteke leggyorsabban melegedő régióját, rámutatott, hogy a jelenleg tapasztalt, évszázadonkénti 2,6 Celsius-fokos melegedési ráta “szokatlan”, de korántsem példa nélküli a félsziget történetében. A brit antarktiszi kutatóprogram (BAS) szakemberei szerint a hatszáz évvel ezelőtt kezdődött, és feltehetőleg az erős szelek, illetve óceáni áramlatok okozta felmelegedési folyamat következtében a selfjegek – a parti síkságról a tengerbe benyúló jégtömegek – jóval sebezhetőbbé váltak az 1920-ban megindult gyorsabb hőmérséklet-emelkedéssel szemben.

Az elmúlt években a félszigetet övező selfjegek jelentős része, köztük a Larsen A és B is feldarabolódott a jéghegyleválással járó számtalan borjadzás során. A becslések szerint nagyjából 25 ezer négyzetkilométernyi jég veszett oda. Az ipari forradalommal beköszöntött fosszilistüzelőanyag-égetés miatt jelentős mennyiségű üvegházhatású gáz kerül a légkörbe hőmérséklet-emelkedést, áradásokat, szárazságokat és a jégdzsungelek olvadása révén tengerszint-emelkedést is okozva. “Amit most látunk, az nem más, mint az ember által okozott klímaváltozással megfejelt természetes felmelegedési folyamat” – hangsúlyozta Robert Mulvaney, a tanulmány vezető szerzője, hozzátéve, hogy az ausztrál és francia szakemberek bevonásával végzett vizsgálat csupán az Antarktika egy kis szegletére terjedt ki.

A kutatócsoport egy 364 méteres mélységből származó jégmag révén vizsgálta a területen uralkodó 15 ezer évvel ezelőtti éghajlati viszonyokat. A selfjegek elolvadása önmagában nem növeli a tengerszintet, mivel a víztömegük már az óceán részét képezi. A szárazföldön húzódó gleccserek azonban gyorsabban haladhatnak a nyílt víz felé, ha az útjukban álló akadályok eltűnnek. A kutatók szerint a félszigetet jellemző átlaghőmérséklet alig volt magasabb a mostaninál 11 ezer évvel ezelőtt – nagyjából a legutóbbi jégkorszak vége felé -, amikor néhány selfjég is visszahúzódott. Egy hosszú hűsítő periódus pedig nagyjából 600 évvel ezelőtt ért véget.

Ajánlott tartalom

Stílus és funkció – Antikolt térkövek a kerttervezésben

A kertek tervezése során a növények telepítésén van a legfőbb hangsúly, de a térkövek jól átgondolt alkalmazása is számtalan lehetőséget nyújthat. Olyan lehetőségeket rejtenek, amelyekkel megújíthatjuk kerti élettereink megjelenését, és egységes stílusban, új funkciókkal bővíthetjük a környezetet.