Hazai kutatók méréseivel válhatnak hatékonyabbá a napelemek

A szakértők egy ankarai agrofotovoltaikus rendszerre végeztek szimulációkat.

Hibrid napelemes rendszerek akkumulátorral, elérhető áron. Kalkuláljon itt ingyenesen! (x)

Egy nemzetközi kutatócsoport az Eötvös Loránd Tudományegyetem szakértőinek részvételével elemezte agrofotovoltaikus rendszerek optimális dőlésszögét mediterrán éghajlaton – számol be a pv-magazine.com. A kutatók egy 175 négyzetméteres, a törökországi Ankarában álló rendszeren végeztek szimulációkat, az eredmények más, hasonló adottságú térségekben is felhasználhatóak. Az optimális dőlésszög mind az energiatermelést, mind a terméshozamot segítheti, mivel panelek részben árnyékolják a növényeket, megvédve azokat a túlzott hőtől. Egyes növények, így a paradicsom, a burgonya és a fokhagyma esetében ismert, hogy árnyékolással nő a terméshozamuk, míg másoknak, például a rizsnek vagy a földimogyorónak és az okrának több napfényre van szüksége. A csapat először kiszámolta az energiatermelés szempontjából optimális dőlésszöget. Megállapították, hogy az éves átlag 31 és 33 fok között van, a szezonális optimális dőlésszög télen 55 fok, tavasszal 20 fok, nyáron 7 fok, ősszel pedig 45 fok volt.

Ezeket az értékeket figyelembe véve ezután nyolc forgatókönyvet készítettek különböző dőlésszögekkel, és kiszámították a terméshozamra és energiatermelésre gyakorolt hatásukat. Az agrofotovoltaikus rendszerben 40 darab 300 wattos panelt használtak, az egyes modulok között 3 méter távolságot hagyva. A 19 százalékos hatásfokú szilíciumcellás panelek földtől mért magassága 3,6 méter volt, a rendszer 10,5 méter széles, illetve 16,5 méter hosszú lett. A kutatók megállapították, hogy a vékonyrétegű panelek az éves átlag dőlésszögre állítva nyújtják a legnagyobb teljesítményt, a legalacsonyabb értéket pedig függőleges telepítéssel érték el.

A termést is figyelembe véve szintén az éves átlag szerepelt a legjobban kivi termesztése esetén, a bordáskelnél pedig ugyanúgy a függőleges telepítés szerepelt a legrosszabbul. Előbbinél 2023-as beruházás esetén a megtérülés 15,8 év lett volna, utóbbi modell viszont nem térült meg. A számítások alapján az időben előre haladva egyre inkább megéri majd a telepítés.

Ajánlott tartalom

Brüsszeli döntés: kötelezővé tették a napelemek telepítését az épületekre

Az Európai Parlament jelentős lépést tett az energiahatékonyság és a zöld átmenet felé, elfogadva az uniós napenergia-szabványt.