Alternativ Energia www.alternativenergia.hu
Kapcsolódó cikkek
Az Ecofys nemzetközi gazdasági és energia kutatóintézet elemzését kedden reggel átadták Olajos Péternek, a nemzeti fejlesztési minisztérium klímapolitikáért felelős helyettes államtitkárának is – jelentette be az elemzés sajtóbemutatóján Stoll Barbara, a Greenpeace Magyarország klíma- és energiaügyi kampányfelelőse.
A Greenpeace Európai Uniónál lobbizó csoportjának tanácsadója, Joris den Blanken a Budapesten tartott sajtótájékoztatón hangsúlyozta: Magyarországnak az Európai Unió soros elnökeként kitüntetett szerepe van abban, hogy az EU által kitűzött 20 százalékos szén-dioxd kibocsátás csökkentési célt 30 százalékra emeljék. Magyarországnak jelentős befolyása van a Visegrádi Négyek, a V-4 köreiben és Magyarországon viszonylag kiegyensúlyozott energiamix megfelelően rugalmas környezetet teremt a változtatásokhoz. „Mindezek alapján Magyarországnak egyértelmű érdeke, hogy az Európai Unió 30 százalékos kibocsátáscsökkentési célt határozzon meg 2020-ra” – mondta Joris den Blanken.
Az Ecofys munkatársa, Joris Koornreef arról beszélt, hogy a válság miatt megváltozott a gazdasági környezet, és a 20 százalékos cél elérése esetén alig könyvelhető el megtakarítás a 30 százalékos célhoz képest. A szakértő emlékeztetett arra, hogy az Európai Bizottság 2010 májusában arra a következtetésre jutott, hogy a válság és a már megtett klíma- és energiapolitikai intézkedések jelentősen csökkentették az üvegházhatású gázok (ÜHG) kibocsátását, aminek hatása lehet a 2020-ra várható kibocsátás mennyiségére is.
Az Európai Unióban tavaly felélénkült a vita a 20 százalékos kibocsátáscsökkentéshez képest ambiciózusabb célok elérése érdekében. Stoll Barbara tájékoztatása szerint a tanulmány elkészítését Magyarország uniós elnökségének kezdetére időzítették, hogy bemutassák: Magyarország számára milyen gazdasági előnyöket jelentene a 30 százalékos cél elérése, ezzel is ösztönözni szeretnék, hogy a magyar elnökség ideje alatt érjék el a 30 százalékos uniós célkitűzést.
A tanulmány megállapítása szerint az Európai Unió kibocsátás kereskedelmi rendszere (ETS) alá eső szektorok, azaz a legnagyobb kibocsátó ágazatok – erőművek, papír- és a cementipar – a 2005. évi adatokhoz viszonyítva 34 százalékkal csökkenthetnék kibocsátásukat Magyarországon többek között a fel nem használt kvótaegységek értékesítésével illetve a kvóták jobb kihasználásával. A nem ETS szektorokban – mint a közlekedés, a mezőgazdaság vagy a háztartások fűtése – viszont hat százalékkal emelkedhetne a kibocsátás.
Joris den Blanken utalva a tanulmány megállapítására azt mondta: ha Magyarország a 30 százalékos csökkentés helyett csupán 20 százalékot vállal, akkor ezzel lemond a további gazdasági előnyökről: a 20 százalékos cél elérése esetén ugyanis 10 ezer, 30 százalékos cél elérése esetén pedig 11,1 ezer új munkahely jönne létre és javulna az energiaellátás biztonsága is a fosszilis energiahordozók importjának 6 százalékos csökkenése miatt.
A kibocsátáscsökkentési beruházások finanszírozásáról szólva az európai uniós és a nemzeti kormányok támogatása mellett új formákról, például kötvénykibocsátás lehetőségéről is szólt Joris den Blanken. A válság miatt ugyanis csökkentek a szén-dioxid-kvóta árak, ami mérsékelte a befektetők hajlandóságát a beruházásokra. A Greenpeace azt várja az Európai Uniótól, hogy fogadja el a 30 százalékos célkitűzést, szigorúbb célokat szabjon a tagállamok számára ezzel is emelve a szén-dioxid-kvóta árát és ösztönözve a csökkentések megvalósítását.
A Greenpeace Magyarország klíma- és energiaügyi kampányfelelőse megjegyezte, hogy a Megújuló Energia Nemzeti Cselekvési Tervében előirányzott 14,67 százalékos megújuló arány helyett akár 20 százalék is megvalósítható lenne Magyarországon.
