Háztartási hulladékból házat készítenek

Szilvássy Mihály, az eljárás kidolgozója, az eredetileg műanyag feldolgozásra berendezkedett Szilplast Kft. vezetője az MTI-Pressnek elmondta, hogy tízéves fejlesztés eredményeként sikerült szemétből a fadeszkához hasonló tulajdonságú lapokat előállítani, amelyek az épület elemeit adják. Ehhez munkatársaival olyan speciális gépet konstruált, amely a bele táplált, lényegében a kukákból kiürített hulladékot – ételmaradék, konzervdoboz, műanyag flakon, fólia – magas hőfokon összepréseli, drazsírozza, és az apró szemcséket különleges eljárással olyan anyaggá gyúrja egybe, amelyből aztán teherbíró, a víznek, lúgnak, savnak ellenálló, egy négyzetméter nagyságú – 2,5 centi vastag, 25 kilogramm súlyú – lapok készülnek. Ezekből az elemekből pedig egy 20 négyzetméteres, konyhából, WC-ből, szobából álló, kocka formájú nyeregtetős házat terveztek, amely darus autóval bárhova letehető.

 
A háztartási hulladék – a mindent elöntő szemét – kezelése, szállítása, tárolása világszerte növekvő gondokat okoz, és csupán kisebb hányadát hasznosítják újból. Nálunk évente lakosonként hozzávetően fél tonnányi ilyen szemét keletkezik, amivel az Európai Unión belül a középmezőnyhöz tartozunk. Ettől a roppant mennyiségtől megszabadulni sem olcsó dolog, tonnánként 17 ezer forint maga a lerakás, és ehhez még a szállítás költsége is járul. A szakember ismertetése szerint ráadásul a talajban a műanyag hulladék lebomlásához, a természeti körforgásba való visszakapcsolódásához 400 évre van szükség, következésképpen a szemét tárolása a környezetet is megterheli, veszélyeztetve az ökológiai egyensúly fennmaradását. A Csendes-óceánon például magyarországnyi úszó szigetek ringanak a vízen az áramlás által egymáshoz sodort műanyag flakonokból, ami fenyegeti az óceán élővilágát.

 
Az új magyar eljárás ezeken a szeméttárolási gondokon enyhíthet. A speciális gép naponta 2,2 tonnányi kész terméket képes előállítani, miután a betáplált hulladékmennyiség 20 százaléka a nedvességtartalom kipréselése nyomán elveszik. Mivel a túlélőház 10 tonnát nyom, az eljárással 5 nap alatt 20 ember évi háztartási hulladékából elő tudják teremteni az elemeket, vagyis ennyi idő alatt lényegül át a terhet jelentő szemét hasznos épületté – állítja Szilvási Mihály. E logika mentén egy átlag 30 ezer lakosú város évi háztartási hulladékából a költséges tárolás helyett túlélőház-gyártásra berendezkedve hozzávetőleg 1400 hasznos épület készíthető, persze ehhez több gép beállítása szükségeltetik.

 
 Az eljárás kidolgozója szerint ezek a túlélőházak elsősorban a katasztrófa sújtotta vidékeken, például árvizek esetén szolgálhatnak ideiglenes lakhelyként a kényszerűségből tető nélkül maradó családoknak. A helyzet rendeződése után az épület úgy ahogy van,  padlóstól, nyeregtetőstől egyszerűen elszállítható valamilyen új helyszínre. Ugyanakkor a szemétből készített elemek az árvízi töltések megerősítésénél is kapóra jöhetnek. A gátak fő ellensége a bennük megbújó rágcsálók, amelyek apró járataikkal fellazítják a rézsűt alkotó talajt, szabad utat engedve a beszivárgó, a töltést tönkretevő víznek. Akár több 100 kilométeres folyószakaszon lehetne ebből az időnek, víznek, rágcsálónak ellenálló olcsó anyagból biztonságossá tenni a gátakat. A hulladékban lévő termékdíj révén pedig az alapanyag gyakorlatilag ingyen állhat rendelkezésre.

 
Szilvássy Mihály most befektetőkkel tárgyal a különleges eljárás hasznosításáról. Az általa kidolgozott szemételnyelő gép előállítási költsége 60 millió forint. A berendezés működésbe állítva 10-12 új munkahely létrehozását is eredményezheti. A gép megépítése viszonylag egyszerű, így akár valamilyen vasüzem használaton kívül álló műhelyének eszközeivel hozzá lehet kezdeni a sorozatgyártáshoz.

Ajánlott tartalom

Hatalmas szélturbina omlott össze Svédországban

A dán szélenergia-óriás, a Vestas az utóbbi időkben látványos eredményeket ért el, a sikerekben pedig a szélturbinák monstrumjának, a közel 74 méter hosszú lapátokkal ellátott V150-nek is komoly szerep jutott.