Hogyan élik túl a koronavírust a napelemes beruházások?

Korábbi cikkünkben már beszámoltunk arról, hogy Kínában a tavaly év végi eredményekhez képest milyen drasztikus változások mentek végbe a 2020-as év elején az energiapiacon.

Ugyanez a folyamat szépen lassan az egész világon végig futott, vagy jelenleg is fut a járvány terjedésével. A vírus megfékezésére hozott korlátozó intézkedések mindenütt átrajzolták a fogyasztási szokásokat, melyek következtében az energiaszektor bizonyos szegmensei nagy veszteségeket szenvedtek el.

MILYEN FOLYAMATOK MENTEK VÉGBE AZ ENERGIAPIACON?

A korlátozások következményeképpen fellépő gazdasági recesszió hatására a világ energiaigénye és szén-dioxid-kibocsátása korábban sosem látott mértékben lecsökkent. Emellett az energiamixben jelentős átalakulás ment végbe. Kiderült, hogy az energiaforrások közül a megújulók álltak a leginkább ellen a kialakult helyzetnek, míg minden más hagyományos energiatermelési forma tekintetében általános volt a visszaesés.

A világban folyamatosan bevezetésre került intézkedések nyomán március közepén a globális energiafelhasználásnak csupán 5%-át, míg áprilisra már az 50%-át érintette a koronavírus miatt kialakult helyzet. A legszigorúbb szabályozásokat bevezető országokban az energiaigény átlagosan 25%-kal esett vissza, az első negyedévet vizsgálva világ szinten a szükségletek 3,8%-kal mérséklődtek éves összevetésben. Becslések szerint a mobilitási és gazdasági megszorítások nyomán a globális energiaigény 2020-ban a teljes évre vetítetten 6%-kal eshet vissza, ami így az elmúlt 70 év legnagyobb mértékű visszaesése lehet.

Az energiaigényekre gyakorolt hatás érzékeltetésére a legjobb, ha a közelmúlt egy másik válságos időszakához viszonyítunk, amikor is 2008-ban az energiaszektort ért recesszió csupán a hetede volt a most még folyamatban lévő időszakénak. Ez pedig akkora mértékű energiaigény-csökkenést jelent, mint Németország, az Egyesült Királyság, Franciaország és Olaszország együttes 2019 évi energiafelhasználása.

Az energiahordozók közül a szén iránti kereslet csökkent a legnagyobb mértékben. Az első negyedévi fogyasztás 8%-kal maradt el a tavalyi időszak adataihoz képest. A visszaesés oka legnagyobb részt Kínához köthető, mivel az ázsiai ország gazdasága javarészt szén alapú, és az év elején a koronavírus éppen ott tetőzött. A kínai kitermelés és az export csökkenését a világ más országaiban is megérezték. A kieső kínálatot a világ más részein olcsóbb földgázzal, valamint megújuló energiaforrásokból (szél- és napelemes erőművek) révén pótolták.

Az olaj esetében ugyancsak csökkent a kereslet. Ez legnagyobb részt a szállítás-közlekedési ágazat mérséklődésével és az olaj iránti kereslet csökkenésével állt összefüggésben. A globális közúti szállítási aktivitás mértéke márciusban közel 50%-kal, a légi közlekedés pedig 60 %-kal maradt el a 2019-es eredményektől.

MI TÖRTÉNT EZ IDŐ ALATT A MEGÚJULÓKKAL?

Az energiaforrások közül csupán a megújulók (főként a napelemes rendszerek és a napenergia) iránti kereslet nőtt az első három hónapban, mégpedig 1,5%-kal. Emellett 2019 év végéhez képest az alternatív áramtermelés 3 %-kal bővült. Ezeknek pedig két fő oka van: a megújuló áramtermeléshez nincs szükség nagyszámú humánerőforrásra, másrészt pedig az alternatív energiatermelés támogatói környezet ösztönző kapacitástelepítései.

Utóbbi indokot alátámasztja, hogy 2019-ben több mint 100 GW-nyi új napelemes új és 60 GW-nyi szélerőmű kapacitás jött létre világszerte. A napelem és szélturbinák tehát remekeltek. Ráadásul a telepített napelemes rendszereknek kedvezett az időjárás is, és a koronavírus hatásai sem érintették érzékenyen, ezért az energiatermelésben a részarányuk jelentősen megugorhatott. A napelemekkel pedig tiszta energia állítható elő emisszió nélkül, így a globális energiatermelés során jóval kevesebb szén-dioxid került a légkörbe, mint egy évvel korábban. Sőt bizonyos országokban, ahol eddig is jelentős megújuló kapacitások voltak (napelemparkok, szélerőmű parkok) bizonyos időszakokban rekord magas részarányt értek el. Ilyen eredményekről számolhatott be a magyar, a belga, a német és az olasz gazdaság. Összességében az energiamixben az első negyedévben a szén részaránya 23% alá esett, az olaj és gáz részesedése minimálisan csökkent, míg a megújulók aránya 13%-ra emelkedett. Előzetes elemzések szerint a megújulók iránti igény 2020-ban várhatóan további 1 %-kal növekszik majd.

Ahogy említettük az alternatív energiatermelés kiemelkedő prioritást élvez világszerte. Erről tanúskodnak a közelmúltban a piaci szféra által végrehajtott gigantikus napelempark és szélerőmű projektek, valamint a több országban támogatott lakossági napelemes rendszer fejlesztések.

Ajánlott tartalom

Áramot termel és árnyékot ad: miért választják egyre többen a napelemes parkolótetőket?

Még közel sem olyan sok tetőn jelentek meg napelemek itthon, mint tőlünk nyugatabbra, de máris itt egy másik remek lehetőség. Napelem ugyanis máshová is kerülhet, mint családi házak vagy középületek tetejére.