Hogyan élik túl a koronavírust a napelemes beruházások?

Korábbi cikkünkben már beszámoltunk arról, hogy Kínában a tavaly év végi eredményekhez képest milyen drasztikus változások mentek végbe a 2020-as év elején az energiapiacon.

Ugyanez a folyamat szépen lassan az egész világon végig futott, vagy jelenleg is fut a járvány terjedésével. A vírus megfékezésére hozott korlátozó intézkedések mindenütt átrajzolták a fogyasztási szokásokat, melyek következtében az energiaszektor bizonyos szegmensei nagy veszteségeket szenvedtek el.

MILYEN FOLYAMATOK MENTEK VÉGBE AZ ENERGIAPIACON?

A korlátozások következményeképpen fellépő gazdasági recesszió hatására a világ energiaigénye és szén-dioxid-kibocsátása korábban sosem látott mértékben lecsökkent. Emellett az energiamixben jelentős átalakulás ment végbe. Kiderült, hogy az energiaforrások közül a megújulók álltak a leginkább ellen a kialakult helyzetnek, míg minden más hagyományos energiatermelési forma tekintetében általános volt a visszaesés.

A világban folyamatosan bevezetésre került intézkedések nyomán március közepén a globális energiafelhasználásnak csupán 5%-át, míg áprilisra már az 50%-át érintette a koronavírus miatt kialakult helyzet. A legszigorúbb szabályozásokat bevezető országokban az energiaigény átlagosan 25%-kal esett vissza, az első negyedévet vizsgálva világ szinten a szükségletek 3,8%-kal mérséklődtek éves összevetésben. Becslések szerint a mobilitási és gazdasági megszorítások nyomán a globális energiaigény 2020-ban a teljes évre vetítetten 6%-kal eshet vissza, ami így az elmúlt 70 év legnagyobb mértékű visszaesése lehet.

Az energiaigényekre gyakorolt hatás érzékeltetésére a legjobb, ha a közelmúlt egy másik válságos időszakához viszonyítunk, amikor is 2008-ban az energiaszektort ért recesszió csupán a hetede volt a most még folyamatban lévő időszakénak. Ez pedig akkora mértékű energiaigény-csökkenést jelent, mint Németország, az Egyesült Királyság, Franciaország és Olaszország együttes 2019 évi energiafelhasználása.

Az energiahordozók közül a szén iránti kereslet csökkent a legnagyobb mértékben. Az első negyedévi fogyasztás 8%-kal maradt el a tavalyi időszak adataihoz képest. A visszaesés oka legnagyobb részt Kínához köthető, mivel az ázsiai ország gazdasága javarészt szén alapú, és az év elején a koronavírus éppen ott tetőzött. A kínai kitermelés és az export csökkenését a világ más országaiban is megérezték. A kieső kínálatot a világ más részein olcsóbb földgázzal, valamint megújuló energiaforrásokból (szél- és napelemes erőművek) révén pótolták.

Az olaj esetében ugyancsak csökkent a kereslet. Ez legnagyobb részt a szállítás-közlekedési ágazat mérséklődésével és az olaj iránti kereslet csökkenésével állt összefüggésben. A globális közúti szállítási aktivitás mértéke márciusban közel 50%-kal, a légi közlekedés pedig 60 %-kal maradt el a 2019-es eredményektől.

MI TÖRTÉNT EZ IDŐ ALATT A MEGÚJULÓKKAL?

Az energiaforrások közül csupán a megújulók (főként a napelemes rendszerek és a napenergia) iránti kereslet nőtt az első három hónapban, mégpedig 1,5%-kal. Emellett 2019 év végéhez képest az alternatív áramtermelés 3 %-kal bővült. Ezeknek pedig két fő oka van: a megújuló áramtermeléshez nincs szükség nagyszámú humánerőforrásra, másrészt pedig az alternatív energiatermelés támogatói környezet ösztönző kapacitástelepítései.

Utóbbi indokot alátámasztja, hogy 2019-ben több mint 100 GW-nyi új napelemes új és 60 GW-nyi szélerőmű kapacitás jött létre világszerte. A napelem és szélturbinák tehát remekeltek. Ráadásul a telepített napelemes rendszereknek kedvezett az időjárás is, és a koronavírus hatásai sem érintették érzékenyen, ezért az energiatermelésben a részarányuk jelentősen megugorhatott. A napelemekkel pedig tiszta energia állítható elő emisszió nélkül, így a globális energiatermelés során jóval kevesebb szén-dioxid került a légkörbe, mint egy évvel korábban. Sőt bizonyos országokban, ahol eddig is jelentős megújuló kapacitások voltak (napelemparkok, szélerőmű parkok) bizonyos időszakokban rekord magas részarányt értek el. Ilyen eredményekről számolhatott be a magyar, a belga, a német és az olasz gazdaság. Összességében az energiamixben az első negyedévben a szén részaránya 23% alá esett, az olaj és gáz részesedése minimálisan csökkent, míg a megújulók aránya 13%-ra emelkedett. Előzetes elemzések szerint a megújulók iránti igény 2020-ban várhatóan további 1 %-kal növekszik majd.

Ahogy említettük az alternatív energiatermelés kiemelkedő prioritást élvez világszerte. Erről tanúskodnak a közelmúltban a piaci szféra által végrehajtott gigantikus napelempark és szélerőmű projektek, valamint a több országban támogatott lakossági napelemes rendszer fejlesztések.

Ajánlott tartalom

Brüsszeli döntés: kötelezővé tették a napelemek telepítését az épületekre

Az Európai Parlament jelentős lépést tett az energiahatékonyság és a zöld átmenet felé, elfogadva az uniós napenergia-szabványt.