Hogyan készüljünk az enyhe tél után a növények védelmére?

A HungaroMet szerint is rekord enyhe hónap volt a február, az időjárás, a hőingadozás a kórokozók és kártevők áttelelésének is igen kedvező volt. Itt a tavasz, így az Év Agrárembere díj növényvédelmi kategóriájának idei győztese beszélt arról, hogyan látja a hazai növényvédelem helyzetét.

Hibrid napelemes rendszerek akkumulátorral, elérhető áron. Kalkuláljon itt ingyenesen! (x)

Szeszélyes időjárás – áttelelő kórokozók és kártevők

Januárra érkezett meg az igazán télies hideg hazánkba, egy elég enyhe decembert követően, ugyanakkor a minimum-hőmérséklet itt is “csupán” -8 és -10 Celsius fok körül alakult. Ez kihívások elé állítja idén tavasszal a hazai növényvédelmet. “Annyi látszik most például, hogy ez a tél nagyon csapadékos volt, viszonylag enyhe, voltak mínuszok, de nem extrém hidegek, ezektől a kórokozók nem pusztulnak halomra. Most úgy tűnik, szőlőben a lisztharmatjárványra például nagy esély van, ahogyan a kalászos gabonákat megtámadó rozsdabetegségek föllépésére is.” – mondja Dr. Füzi István, növényvédelmi szakember, aki hosszú idő óta foglalkozik a növényeket támadó kórokozók előrejelzésével is. Az év növényvédőse ugyanakkor figyelmeztet: ne higgyünk mindenféle elhamarkodott előrejelzésnek, jó pár éve szélsőséges időjárási körülmények vannak, így nem látjuk biztosan előre, milyen lesz a tavasz, és ez számos meglepetéssel is szolgálhat a növénybetegségek oldaláról.

Mi a helyzet itthon a növényvédelemmel?

Ilyen időjárási körülmények között a növények védelme igazi kihívás a mezőgazdaságnak, hobbikertészeknek. Dr. Füzi István tapasztalata szerint világviszonylatban is büszkék lehetünk a magyar növényvédelemre, rengeteg a jó szakember, ugyanakkor vannak problémák is, melyek a tudatos és körültekintő vegyszerhasználatot gátolják: “Sok mindent megszokásból permetezünk, nem vesszük figyelembe a gyors változásokat, mi az, ami használ és mi az, ami nem. Sokan csak elméleti dolognak gondolják, hogy a szerekkel szemben kialakul a kórokozók rezisztenciája, pedig ezt vizsgálódásaink során látjuk nap mint nap – egy száz hektáros szőlőültetvényben például igen látványosan tud megmutatkozni. Úgy látom emellett, hogy a növényvédelemben létező jelenség a túlságosan üzleti szemlélet, mely egy sor problémát hoz magával: gyakran a hatékonyság, a gazdaságosság és a környezetvédelem rovására megy.” Ez a gyakorlat pedig gátat szab a szerek helyes használatának és ezt hosszú távon részben a talaj termékenysége sínyli meg igazán.

Körültekintő vegyszerhasználat – kiegyensúlyozott talajélet

A mezőgazdaság jelenleg egyik legégetőbb problémája ugyanis a termőtalajok kimerülése. A problémát több összetevő okozza, melynek része a túlművelés mellett a túlzásba vitt és helytelen vegyszerhasználat is. Erre nemrég Dr. Hidas András, a mezőgazdasági tudományok kandidátusa, a növényvédelmi kategória támogatójának, a Greenman Kft.-nek szakértője is felhívta a figyelmet. A termőképes talaj biztosítását pedig a földben található jótékony baktériumok egyensúlyának helyreállításával kell kezdeni: “Az utóbbi évtizedekben a talajélet drasztikus romlásáért a monokultúra (a mikrobiális biodiverzitás csökkenése), a túlzásba vitt vegyszer- és műtrágyahasználat, a szervesanyag-utánpótlás elmaradása, a szélsőséges vízellátottság (kiszáradás, belvizek) egyaránt feleltek. Épp ezért például az aszálytűrés, a talajok vízháztartási jellemzőinek támogatása kritikus jelentőséggel bír majd a következő évtizedekben!” 

Ajánlott tartalom

Áder János: a klímaváltozás ellen is sokat tehetnek az állati takarmányfehérjét előállító üzemek

Európa sem tudja a hús előállításához szükséges takarmányt előállítani, ezért azok az üzemek, amelyek élelmiszeripari melléktermékekből állati takarmányfehérjét állítanak elő, sokat tehetnek a klímaváltozás ellen - mondta Áder János volt köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke csütörtökön Üllőn.